Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 8. szám - Medvigy Endre: Sinka István, a lángoló cselédházak és az ügyészség
Jogáért ki feikél közülünk csatára, annak virágtalan sír lesz a hazája. A második tűnődés maga a kor, amelyben a vers keletkezett. Akár az országon, átnyöszörögnek a költeményen a menekülők koldusszekerei. Minden versszakban bánat, gyász, siratás és temetés: S hogyha tóba nézek, hol a kékség pihen, temetést látok csak alvó tükreiben. A második versben mégis felülkerekedik a remény. 1939-ben Veres Péter fogalmazta meg a szülőföldhöz való hűség énekét: Én nem mehetek el innen. Sinka István a világégés vége felé más formában megismétli Veres Péter szép gondolatát: „Lábom e tájról egy / tapodtat se megyen, ..Az utolsó versszakban a jobb magyar jövőbe vetett hit diadalmaskodik: börtönnek, bilincsnek lerázom a gondját — Magyarul az ilyet szabadságnak mondják. A felszabadulás után Sinka István számos írásával üdvözli a földosztást, a demokratikus átalakulást. (Boldog patak, Búzavetéskor, Egy hang a boglyahegyről, Honfoglalás, Megbántott régi uraság, Megszépített puszta, Megújult a Cseri alja, Nézd az erős parasztokat, A szabadsághoz, Toborzó vállasztásra, Az új nyár fia beszél, Új Péter-Pál, Vacsora szabadság estén, Vers, Zsákos Szár Mátéhoz, ... című költemények; Levél Ág Jánosnak) Az említett előremutató, új írások nem mindenkivel feledtetik a költő néhány korábbi, elhibázott irányú versét (pl.: a Denevérek honfoglalását). A polgári radikálisok nemcsak támadják, de hallgatásra kárhoztatnák a Fekete Bojtárt. A kisgazdapárti, majd a parasztpárti lapok szerkesztői a Vád, a Hontalanok útján, a Balladáskönyv, a Kadocsa, merre vagy? és a múlt rendszer tiltotta forradalmi versek szerzőjét tisztelik Sin kában és szívesen hozzák énekeit. A Független Ifjúság 1945-től, a Magyar Parasztélet 1946-tól, az Igazság 1947-től vállalja a költőt. A három, különböző árnyalatú kisgazdapárti újságban együttvéve 41 a Sin- ka-versek száma. Illyés Gyula a Válasz ban 1946. decemberétől 1949. júniusáig a szegényparasztság költőjétől 16 verset közöl. Szabó Pál a Nemzeti Parasztpárt hetilapjában, a Paraszt Újságban 1946. karácsonyától 1948. karácsonyáig 31 -et, Darvas József a parasztpárt napilapjában, a Szabad Szóban 1947. március 15-től 1949. júliusáig 33-at. Sinka a születő demokratikus Magyarország élén Veres Pétert szeretné látni (Álom volt s marad: álom a világon című Veres Péternek ajánlott vers, 1947. január 6. — kézirat az OSzK-ban). A költő történelmi példaképe: Dózsa. 1947-ben három verset is ír a XVI. sz. vérbefojtott parasztlázadásáról. A három történelmi költemény — a György vezér a tüzeknek suttog, a Krónika és a Fekete domb — Sinka régi, forradalmi verseinek egyenes folytatása. A Fekete Bojtár 1947. május 11-én részt vesz a parasztpárt mezőtúri Dózsa-ünnepsé- gén. Ugyanezen a napon, az erre az alkalomra írt György vezér a tüzeknek suttog három59
