Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 8. szám - A szárszói konferencia négy évtized távlatából (Tizenkét résztvevő vallomása, tanúságtétele - sajtó alá rendezte: Győrffy Sándor)

JÓCSIK LAJOS Itt a nagyszerű beszámolóban említés történt arról, hogy magam — de mások is, Balogh Edgár például — milyen tájakról érkeztünk a magyar életbe és jutottunk a szárszói konferenciáig. No hát Csehszlovákiában, a Sarló tagjaként kezdtük valamikor pályafu­tásunkat. A Sarló mozgalmán belül, azon kívül az egész társadalmi szerkezetben végig­jártuk a pokloknak az útját, ami 1933-ban szakadt vagy kezdett rádőlni Európára. Ren­geteg közös vonás mutatkozott, amikor ezt megállapíthattuk, a magyarországi mozgal­mak és a mi egykori Sarlós-mozgalmunk között. ASarlónak 1931-ben megtartott pozso­nyi konferenciája majdnem hajszálpontosan ugyanazokra a srófokra járt és ugyanazokat a célokat vetette föl, csak természetesen a csehszlovák társadalmi, politikai helyzethez mérten, nyíltabban és címzettebben szólhattunk tapasztalatainkról, céljainkról, meg­győződésünkről. A más helyzetre az jellemző, hogy a magyar problematika közép­európai beágyazottságában bontakozott ki ideológiailag rendkívül eredményesen. Ezt pedig az mutatja, hogy amikor négy-öt éves szociográfiai kutatás után összejöttünk 1931-ben Pozsonyban, hogy tapasztalatainkat értékeljük és a további céljainkat tisz­tázzuk, akkor erre a konferenciára Csehszlovákia Kommunista Pártja elküldte Fucikot, akiváló újságírót, aki később mártírhalált halt és Fucik hozta a csehszlovákiai kommu­nista párt üzenetét a Sarló számára. Ez az üzenet pedig úgy szólt, hogy teljes ideológiai és célokbeli egység létezik a Sarló kifejlesztett ideológiája és a Csehszlovák Kommunista Párt törekvései között. És hogy nagy legyen kijelentésének a hangsúlya, ezt éppen a nem zetiségi kérdésre építette föl, mondván, hogyaCsehszlovák Kommunista Párt célja nem­zetiségi vonatkozásban az, hogy teljes nemzetiségi fölszabadulást biztosítson nemcsak a magyar kisebbség számára, de mellettünk még a négy-öt egy államban élő nemzetiségi korpuszok számára. Hát tessék elképzelni ezt a bátor, forradalmi, teljes mértékben le­ninista nemzetiségi álláspontot és tessék elképzelni minden magyarázat nélkül, hogy ez milyen töltést adhatott a Sarló-mozgalomnak. Egyebekben, gazdasági és társadalmi kér­désekben 1931-ben teljes mértékben szabadon hirdetve a szocializmus álláspontján FITOS VILMOS JÓCSIK LAJOS LÁSZLÓ GYULA 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom