Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 8. szám - Salamon Konrád: Szárszó, 1943

majd a „ködlovag” Németh Lászlóra tért, aki a nála szokásos érzelmi kitörésekkel meghódította a közönséget, és a kertes, családiházas, kispolgári szocializmust nagy lelkesedéssel „harmadik út”-nak nyilvánították. „Ez a legnagyobb politikai ködösí­tés.”57 Kovács Imre személyeskedéstől sem mentes, elutasító véleménye Nagy István fel­fogásával rokonítható, aki a tanácskozás befejeztével így írt: „Németh László előadásá­ban kifejtett harmadik út elmélete ismét összekuszálta az értelmiségiek előtt az előbbi előadások világos okfejtéseit. Már-már megértésre hajló érzelmeiket a munkásság pártja és mozgalma ellen ingerelte, nemkülönben a munkásmozgalmakon kívül felfej­lődő demokratikus erők ellen is. Meggyanúsítva azokat azzal, hogy idegenveze­tők . . .”58 Abban, hogy az idegenvezetés gyanújának volt-e alapja, a történelem már döntött épp úgy, mint Nagy István vádaskodásában: „a magyar értelmiség nagyrésze csak annyiban népbarát, annyiban cselekvő, amennyiben maga szeretne azok helyébe kerülni, akik ma irányítják a nép sorsát, vagyis uralkodó osztály szeretne lenni.. .!”59 1945 után ugyanis nem e harmadik utas értelmiség, hanem egészen mások játszották el a néptől idegen uralkodó osztály szerepét. Szárszó körül tehát a meg nem értés vihara kavargott, s a népi mozgalom látványos vitája más politikai csoportosulásokat is állásfoglalásra, megjegyzésre késztetett. A szélsőjobboldal természetesen azt kifogásolta, hogy a tanácskozáson nem esett szó a bolsevista világveszélyről, a fegyveres honvédelemről és a zsidókérdésről, ellenkező­leg, Erdei Ferenc hitet tett a marxista átalakulás mellett. Dicsérő szavakat — ellen­feleinek örömére — Németh Lászlóról ejtettek, mert küzdelmet folytatott a marxis­tákkal és a zsidókérdésről is beszélt.60 Elgondolkodtató véleményt formált a Reformá­tus Jövőben Fónyad Dezső: „ha a marxizmus halott, akkor felesleges az aggodalmaskodás, ha pedig valami Marx redivivust, valami megelevenedett és új hódító körútra induló törté­nelmi materializmus arcát látjuk felbukkanni a szárszói előadások többségében, akkor ezt józanul tudomásul kell venni, hogy a magunk missziójában, keresztyén magyar programjá­ban számot vessünk olyan erőkkel, amelyekkel adott esetben mérkőznünk is kell, még pedig saját fegyvereinkkel.”61 Szárszó kapcsán a munkásmozgalom előretörésére figyeltek fel katolikus részről is, azon bölcs vélekedésüknek adva hangot, hogy a szociáldemokraták­nak nagy nyereség lenne a népiek szövetsége. „Milyen különös és érdekes — írták —, hogy hosszú elszigetelődés után a magyarországi szociáldemokrácia politikai és moz­galmi szövetséglehetőségek középpontjába került.”62 A magát harmadik utasnak tekintő Magyar Út így értékelte a történteket: „A szár­szói konferencia minden vitája végső fokon egyetlen kérdés körül forgott: létezik-e harmadik oldal s ha igen, van-e létjogosultsága. A szocialisták természetesen tagadták. Felfogásuk ez volt: csak két megoldás van: vagy haladni a .kibontakozás’ útján, vagy nem. A magyar út szerintük csak a most kínálkozó kibontakozás lehet. Aki ezt nem hajlandó vállalni, lehetnek egyébként bármilyen, nemes és jogosult szempontjai, végső fokon ellenség. Az úgynevezett harmadik oldal e vagy-vagy felfogással szállott szembe; mert e sokat emlegetett kibontakozás veszélyeit nagyobbnak látta, mint lehetőségeit.”63 E — legutolsó megállapításában túlzó — vélekedés ellenére többekkel együtt Jócsik Lajos is úgy gondolta, hogy az „embernek nem volt ugyan biztonságérzete, jobban mondva nem érezte az egységet az egybegyűltek gondolkodásában, de jövőnk irányait egységesen látta mindenki. S talán érezte kötelességét is jövőnk előtt.”64 Jövőnk irányainak egységes megítélése, de mindenekelőtt az érte való együttes cselekvés azonban a harmadik utat elvető népiek számára sem volt egyszerű. Mert épp a szárszói tanácskozás kezdete előtti napon — hogy Erdei Ferenc, Kovács Imre és Veres Péter hitet tettek a munkássággal való együttműködés mellett — jelent meg a Népszavában Fodor József cikke, amelyben azt állította, hogy a „Márciusi Frontnak 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom