Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 7. szám - Györffy György: A kabar kérdés

Annak érdekében, hogy e kérdésben világosabban lássunk, egy elterjedési számítási módszert javasoltam. Törzsnévi helyneveinknek egy objektiven megfogható jellegzetessége van; többnyire csoportosan fordulnak elő. A távolság számszerű mérhetősége lehetővé teszi, hogy minden törzsnévnek és feltételezett törzsnévnek a más törzsnevektől és feltételezett törzsnevektől való távolsága, és ezeknek az összesítése alapján minden egyes vizsgált névre egy számértéket kapjunk. A vizsgált helynevek szomszédságának számbeli kifejezésére egy olyan skálát javasoltam, mely szerint egy törzsi helynév a másiktól való szomszédsága esetén 5 km-en belül 5, 10 km-en belül 3, míg 15 km-en belül f pontértéket kap, s ezen értékek csoportos előfordulás esetén többszöröződnek. A módszer ellenőrzésére ugyanezen számítást más típusú helységneveknek (Szentmihály és Szentmárton; Almás és Nádas) a törzsi helynevektől való távolságára is elvégzendőnek tartottam. E pontosságot igénylő fáradságos munkát Török Sándor mérnök végezte el. Eredményei szerint, melyeket a Századok 1983. évfolyamában tett közzé, a magyar törzsnevekhez közelálló számszerűséget és távolsági értékrendet csak a Berény, Örs és Varsány — Oszlár helynevek mutatnak, s a törzsnevek értékrendje egészen elüt a szentnévből és növénynévből képzett helységnevekétől. Az említettek közül Bérén előfordul török törzsnévként, a Varsány és Oszlár alán volta kézenfekvő, ami viszont az Örs etnikumát illeti, ez nem világos, mert az egyetlen ismert fogódzópont, a jászok Örs nemének vajdáját említő oklevélmásolat újkori hamisítványnak tartható.

Ilyenformán nagy valószínűséggel sorolható a 7 ill. 8 magyar törzsnév mellé mint kabar törzsnév a berény, őrs és varsány ill. oszlár. A Székely helynevek elterjedése ezektől elüt, így a székelyek nem tekinthetők a kabarok egyik törzsének.

Befejezésül felvetődik az a kérdés, hogy a kabarok hol telepedtek meg a honfoglalás után.

A kutatók általában abból a feltevésből indultak ki, hogy a kabarok azonosak Anonymus kunjaival, s ezek szálláshelyét Anonymus pontosan megjelöli. Mivel pedig a szálláshelyek jó része a Palócföldön fekszik, a palócokat tekintették a kabarok utódainak.

E logikus következtetés azonban több támadható pilléren nyugszik.

1. Anonymus etnikai megnevezései anakronisztikusak és nem egyértelműek. A Cumani alatt ő több keleti népet ért, de — mint említettem — egyazon népet olykor három eltérő néven is szerepeltet. Adódik ez abból, hogy 250—300 év választotta el a leírt viszonyoktól s ő a saját korában élt népeket szerepeltette gestájában.

2. Feltéve azt, hogy a magyarok kun néven nevezték a kabarokat is, s az elmagyaro- sodott kabar urak is kun eredetűnek tartották magukat, Anonymus művében „kun” eredetű úri nemzetségek ősei szerepelnek. Azok a birtokok, amelyeket Anonymus Árpád adományának tüntet fel, általában a XII. századi nemzetségi birtokokkal azonosak. Márpedig az úri nemzetségekről megállapítható, hogy ezek egy-egy állam- szervezés-kori birtokos úr leszármazottai, azoké, akiknek Szent István birtokot adományozott, vagy meghagyott. Az úri nemzetségi birtok lehet egy honfoglalás kori törzsfő vagy nemzetségfő utódainak maradvány birtoka, de nem szükségszerűen az. A törzsfők és nemzetségfők szállásai és uralmi területei a honfoglalástól az állam- szervezésig eltelt 100 év alatt sok esetben változtak, — a Gyulák esetében éppenséggel 3 egymást váltó szállásterület valószínűsíthető —, így a magyar úri nemzetségi birtok nem a honfoglalás kori, hanem a Géza—István-kori viszonyokat tükrözi.

3. Nem szükségszerű, hogy a csatlakozott kabarok urai a IX—X. században saját törzseik, nemzetségeik felett gyakoroltak uralmat. A kabarok élére helyezhettek magyar vezéreket, s a magyarok fölé állíthattak kabar urakat. Jellemző, hogy a kaba25