Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 7. szám - Györffy György: A kabar kérdés
székely lófő (ágszáz) réteg ugyanis nem azonos eredetű a közszékelyekkel; e réteg etnikailag ugyanolyan kevert volt, mint a velük egyívású magyar várjobbágyság. Mindkettőben található magyar törzsnévvel és idegen népnévvel elnevezett nem ill. ág (a székely lófő-ágak között pl. magyar Kürt és Jenő valamint Besenyő). Végigtekintve a kálizok kazáriai és magyarországi helyzetén, nem azt a benyomást nyerjük, hogy egy zárt törzsi közösséget alkottak, hanem foglalkozásaik révén illeszkedtek be az állam szervezetébe. Már a közös gyökerű kazár és magyar félnomád uralmi rendben az uralkodó fegyveres kíséretét, testőrségét alkothatták, s talán az uralommal való szembenállásuk, mohamedán vallásuk is eredményezhette, hogy a harcos elemüket gyepüőri szolgálatra telepítették szét. Magyarországon még fontosabb volt az a szerepük, amit az állam pénzügyeinek intézésében láttak el; erre mutat, hogy nevük ilyen jelentéskörben vált foglalkozásnévvé. Nevezték őket vallásuk szerint is; latinul ismaelita, magyarul a muzulmán szóból eredő böszörmény néven, de ezek számát a 960-as évek óta volgai bolgár moh-medánok is gyarapították. Az mindenesetre nagyon valószínű, hogy a kálizok már Etelközben ellátták a vámosok tisztét, s kereskedelem mellett a pénzveréssel rokon foglalkozásban, az ötvösségben is vezető szerepük volt. Valószínű, hogy ők voltak közvetítői annak a szasszanida ötvösségnek, amely palmetták mögé rejtette a képi ábrázolásokat. A másik jelentős etnikum, amely a Kazár birodalomban és Magyarországon egyaránt megtalálható, az alán. Nikolaos Mystikos konstantinápolyi pátriárka 923/924-ben Simeon bolgár cárhoz írt levelében a „nyugati türkökkel” azaz magyarokkal együtt alánokat is említ, mint akik a bolgárokat megtámadhatják. Maszúdí a 934-ben Konstantinápoly ellen vonuló magyar hadseregben említ a kazárok és alánok földjéről s egye- bünnen jött mohamedánokat. Az alánok egyik régi neve aszian ~ oszian volt, s ez bolgár török közvetítéssel voszjan ~ vosjan alakban került a magyar nyelvbe. A Hármas- Körös vidékén 1075-ben említenek illi qui Vosciani dicuntur népet; az Árpád-kori vosian népnevet közel 20 Varsány helynevünk tartotta fenn, de ide sorolható a Szerém megyei Oszián és a Kis Hont-megyei Osgyán is. Török környezetben az alánokat ősz ~ ősz nevük török többes -lar ragjával ellátva nevezték; ebből erednek Aszlár és Oszlár helyneveink; ez végső fokon a „varsányok” másik neve volt. Varsány és Oszlár helyneveink a magyar törzsnevekhez hasonló szétszórtságban s velük szomszédosán helyezkednek el, így méltán helyezhetők törzsneveink sorába. Ami a bolgár törzseket illeti, a barszil és a szovar (szuvar) közül az első Bércéi helyneveinkkel azonosítható, de ez kisszámú előfordulása miatt nem tekinthető törzsneveinkkel egyenrangúnak. A szovar név egyetlen kétes helynévi jelentkezése (Zavar) nem jogosít fel arra, hogy törzsneveink közé soroljuk; valójában a név -d képzővel ellátott szavárd alakja a Kaukázustól délre költözött magyar néprész neve volt, s ez Zuard > Zovárd személy- és úri nemzetségnévben jelentkezik. A kazár főváros varég-orosz valamint kétes forrásból ismert Kaukázus-vidéki besenyő lakói azért sem vehetők komolyan számításba a kabarok sorában, mert mind az oroszoknak, mind a besenyőknek a magyarokhoz való későbbi csatlakozásáról írott források tudatnak, s ezek kellő magyarázatot nyújtanak a magyarországi Orosz és Besenyő helynevek keletkezésére. A kabarokkal már több kutató hozott kapcsolatba hazai helyneveket. Nagy Géza az összefoglaló Kazár ~ Kozár név mellett a Káliz-t, Székely-1 és Varsány-1 sorolta ide; Kniezsa István a Varsány-t és Tárkány-1, Moór Elemér a Varsány-1, Tárkány-1 és Szé- kely-1; törzsnévi eredetet tulajdonított Melich János Ság, valamint Rásonyi Nagy László, Németh Gyula, Pais Dezső és Melich János Berény helynevünknek; magam az Örs nevet soroltam ide. 24
