Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 7. szám - Buda Ferenc: Ural Batir (baskír népi eposz - részlet, a fordító jegyzetével)
Ez a mű a baskír népköltészet nem kevés számú epikus alkotásai — Akbuzat, Kara Jurga, Kongur Buga stb. — sorából is kiemelkedik, s nem csupán terjedelmileg. Ősi voltát, tartalmi gazdagságát, az általa hordozott emberi üzenetet tekintve több ez, mint nemzeti eposz: az emberiségnek még fölfedezésre váró közös, nagy kincse. Miközben olvastam s megkíséreltem anyanyelvemre lefordítani, minduntalan a Biblia járt az eszemben. Ezt sugallták nem csupán a közös motívumok — az özönvíz-mítosz, az élet újrakezdése, a bűnbeesés, a káini-ábeli testvérpár, a Gonosz fölött földi élete során győzedelmeskedő messianisztikus hős —, hanem a meghirdetett erkölcsi eszmék is: engedelmeskedj Atyádnak, állj ellen a Gonosznak, ne ölj, önző ne légy, másokat ne nyomoríts. Az eposz soraiban megfogalmazott, ölés miatti közös bűntudat pedig — megvallom — erősen elgondolkoztatott: homályból homályba tűnő története során jutott-e magasabb etikai szintre az emberi faj? Hisz ne feledjük: ez a mű — legősibb rétegét illetően — több ezer esztendős szellemi terméke egy valaha vadászó népnek, amelynek életéről keveset, korai történetéről szinte semmit nem tudunk, egy dolog felől azonban bizonyosak lehetünk: ha nem ölt, éhenhalt. És mégis: „Nem ölök meg egy lelket sem”. Ahogy a nemzetségneveknél, úgy a mű szövetéből is szembeötlenek az ismerős színű fonalak. Nincs tér a fejtegetésre, ezért csak futólag említem: az egyik eposzhős, Szamrau, a madarak fejedelme, aki majd madár képében a lányát az égbe viszi, nemcsak a permi bronzfüggőkről tekint ránk, hanem a nagyszentmiklósi kincs 2. számú korsójának oldaláról is visszaköszön. Az alább következő részlet a több mint 4000 sor terjedelmű Ural Batirnak a legeleje. Bízom a Legfőbb Jóban, hogy a fönnmaradó részeket is sikerül majd, magyarul megszólaltatván, közreadnom. Fordításom a Basqort haliq eposzi— Baskirszkij narodnij eposz („Nauka”, Moszkva, 1977) című kötetben megjelent szöveg alapján készült. Végezetül néhány — a fordításban előforduló — kifejezés magyarázatát közlöm: föld-víz: török nyelveken.' a szülőföldet, a hazát jelentő ősi kifejezés. Előfordul már a 8. századi legrégibb török nyelvű emlékek, az Orhoni feliratok szövegében (ótörök: jerszub, baskír: jer-hu, kazak: zser-szu, török, tatár: jer-szu). szukmar: jelentése bunkósbot; vadászatnál, olykor harcban is használták. dejeü: mitikus gonosz lény, természetfeletti erővel s képességekkel rendelkező, ijesztő külsejű rém. dejeü-batsa: a dejeük fejedelme (batsa = padisah). (A fordító) BASKÍR NEMEZRÁTÉTES MOTÍVUM 4
