Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 5. szám - VALÓ VILÁG - Szenti Tibor: Vásárhelyi parasztok szexuál-erkölcsi magatartása és kultúrája

telet, nehogy a Pestön kapható, olcsó cúkorspárga alatt leszakadjon.’ Föl is ült a vonatra, oszt elutazott.

Mikor belépött a fia lakásába, nem találta otthon, hanem a színésznő szeretője fogadta kedvesen. Az öreg lekabátolt, majd így szólt a gyönyörű nőnek: ,— vetkőzz le!’ Örült a színésznő, mert azt hitte, hogy a fia után majd az apjával is üzletet köthet és az öregöt jól mögvághatja.

Amikor a lány mezítelenre lévetköződött, az öreg leült, úgy nézte, majd égy idő múlva rászólt: ,— fölöltözhetsz!’ A nő csudálkozva kérdezte tűle: ,— de, hát mi lösz?’ Az öreg így felelt:,— azért gyüttem, hogy mögnézzem, milyen a fiam magtára, ahová a pénzöm töszi.’”

2.20.18.

Az első világháború éveiben

Az úgynevezett „törvénytelen" gyermekek száma Vásárhelyen a XIX. század utolsó harmadától növekedni kezdett. Ez a tény föltétlenül szociológiai jelenség volt és összefüggött a társadalmi gondokkal, az egyre nagyobb tömegeket érintő gazdasági elnyo- morodással. Nem véletlen, hogy a Viharsarokban épp ezekben az évtizedekben egymást érték a földmunkások, cselédség zendülései. A törvénytelen gyerekek szinte teljes létszámmal ezekből a rétegekből kerültek ki, különösen a tanyákon szolgáló cselédlányok szültek házasságon kívül.

Az első világháborút behatóbban vizsgálva Vásárhely vonatkozásában, találtunk néhány idevonatkozó adatot. Az 1899-ben született fiúknak 1917-ben, 18 éves korukban kellett sorozásra menniök és vitték ki a frontra őket harcolni. Ekkor 607 hadköteles élt városunkban és ezek közül 22 volt a törvénytelen, 3,1%-uk. Az 1900-ban született fiúkat 1918-ban sorozták. Ekkor 627-en voltak és közülük 15 született házasságon kívül, vagyis 2,4%-uk. A lányok között valamivel több volt a törvénytelen születésű. A századforduló körül Vásárhelyen évente mintegy 40—50 gyermek született frigy nélküli családból. (Egyébként jelenleg, az 1980-as évek elején is ez a helyzet városunkban, pedig ma a nem kívánt terhesség elkerülése érdekében igen sok, hatásos védekezési mód ismert, ami a századelőn nem létezett; csak a szexuális kultúra nincs még mindig megfelelő szinten!) A törvénytelen gyerekek száma az első világháború alatt tovább növekedett. Adatközlőink így emlékeznek vissza a korabeli szexuál-erkölcsi állapotokra:

„Azokat a feleségöket, akiknek az uruk oda volt a háborúban, úgy hívták, hogy, hadi- asszonyok'. A Török kocsmában berúgtak a hadiasszonyok és a biliárdasztal tetejin táncoltak. Sokszor hiányos ruhában voltak és a cigányokkal is ölelköztek, akik a talpalá- valót húzták. Persze, a fronton a férjeik is elkutyultak. Azok se voltak különbek. Különösen az olasz nőket szerették.

Tizenöt őszitül röndszörös razziát köllött tartani és akiket összeszödtek, bevitték a városházára bugyivizitre. A Kmetykó-féle kocsmában mán nyugodtan mulathattak, sön- ki se vitte be űket, mert az a kopáncsi rendőrparancsnoksághoz tartozott, oszt úgy látszik, hogy űk más mércével mértek.

Szaporodtak persze a .hadigyerökök’ is. Volt gond, ha az embör évek múlva előkerült, mivel magyarázzák, hogy a gyerök vörös, az apja, anyja mög fekete. Enekölték is az asszonyok a kocsmában, hogy: ,— még az uram ide haza volt, csipkés bugyim addig sohase volt.’

Mán tizenöttül fogva, a vásárhelyi tanyákra orosz, szerb, olasz hadifoglyokat szállásoltak el dolgozni. Ezöknek köllött volna pótolni a kiesött férfi munkaerőt, hogy a gaz68