Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 5. szám - VALÓ VILÁG - Szenti Tibor: Vásárhelyi parasztok szexuál-erkölcsi magatartása és kultúrája
még elpötönyézött. Gyütt hozzá égy fiatalasszony a falubul, kosárral a karján. Mondta, hogy beteg az ura. Az orvos azt javasolta, hogy gyümölcsöt szőrözzön neki, de pénze nincs, majd ha lösz, kifizeti. János gazda azt válaszolta, hogy ’— nem köll azért pénz, ha hagyja magát mögken- ceficézni. Az asszony ráállt a dologra, de kikötötte, hogy akkor nem a földrül, hanem a fárul szödi majd a gyümölcsöt. János gazda mögijedt, amikor az asszony ilyen gyorsan ráállt az alkura, de mán nem volt visszaút. Mondta is az asszonynak, hogy ’— én mán öreg vagyok, oszt nem biztos, hogy sikerül.’ Az asszony azt válaszolta, hogy ’— ha mán térdön fölül emelőm a szoknyámat, azért jár a fárul szödött alma, még akkor is, ha a gyakás nem sikerül.’ Lémöntek a Tiszapartra, a posza homokba. Azért ide, mert János gazda legutóbb is mögjárta, mikor a gyümölcsfák alatt, az elgereblyélt homokon kapott el égy mönyecs- két. A sima homokban mögmaradt az asszony segge gádorja ahogy bűttyögött a fara, a gazda térde helye, de még a t. . . e golyói is kirajzolódtak. Az árulkodó nyomok- bul mögtudta a felesége, hogy mit csinált az ura. Amikor most a parti homokban a fiatalasszonnyal elkezdött kenceficézni, égyször csak jajgatni kezd az asszony és rémülten azt kérdözi, hogy ’— kendnek tán két f ... a van?’ Az öreg fölsóhajtott, hogy de jó lönne, ha most itt volna a fia vagy az unokája f... a, mert az üvé középen elbicsaklott és úgy lükdöste vele tovább is az asszonyt, azért érzött az két szerszámot.” 2.20.17. A vagyonon vett nemi élvezet ,,B. J. gazda a század elejin nagyon gyakos embör volt. Egy este B. L. kocsmárossal mögégyeztek, hogy gyönyörű szép leánya nyolcsáz forintért mezítelenre vetkőzik és úgy táncol neki. A Giza lány sírt, szégyölte a dolgot, de a pénz csábított, mert a nyolcszáz forint óriási vagyon volt, több vagon gabonát adtak érte. B. J. a látványért elmulatta az egész vagyonát, mert gyakni mán igazán sönkivel sé tudott. Ennyi pénzt tán égy életön körösztül sé gyűjtött volna, ha kétkezi munkával, marokveréssel, vagy kaszálással magának köllött volna mögkeresni rá a pénzt. B. L. kocsmáros felesége is nagyon gyakos asszony volt. Gyakran táncolt ő is mezítelenül a biliárdasztalon, ha busásan mögfizették. A móka kedviért Karolina seggibe még a gyértyát is beledugták. Amikor aztán B. J. gazdának elfogyott a pénze, a kocsmáros égy fröccsöt sé adott neki, de a vendégöket unszolta, hogy fizessenek B. J-nek égy rundot.”37 „A vásárhelyi öreggazda kitaníttatta a fiát úrnak, aki ettül kezdve Pestön forgolódott, a kávéházakban. Amikor elfogyott a pénze, írt az apjának, hogy azonnal küldjön neki pár száz pengőt, mert becsületbeli adóssága van, amit fizetni köll. Az apja mérgesen eltípte a levelet és röndre azt válaszolta vissza, hogy .gyere haza, fiam, oszt keresd mög a rávalót.’ A feleséginek mög mögtiltotta, hogy égy fillért is küldjön. Persze, az anyaszívnek nem löhetött parancsolni. Az asszony titokban mindég elküldte a pénzt a fiának. Hanem, amikor mán égy tucat pénzkérő levelet kapott az öreg, csak mögsokallotta a dolgot és mögakasztott mindön segítségöt. A gyerökerre azt írta, hogyha nem küldi neki az apja a kért pénzt, öngyilkos lösz.’ A gazda visszaválaszolta, hogy .viszi neki a kö67
