Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 5. szám - VALÓ VILÁG - Szenti Tibor: Vásárhelyi parasztok szexuál-erkölcsi magatartása és kultúrája
2.20.6. A szégyentelen: „Ösmertem égy asszonyt, aki olyan szégyöntelenül űzte a kurváikodást, hogy még a szobábul se mönt ki. Az emböre oda volt, a földekön dolgozott. Csak a két öreg maradt otthon a kuckó körül. Gyütt a szerető. Az asszony krákogott. Azt mondta, hogy ez az embör az orvos, oszt azért fekszik rá az ágyon, mert a torkát vizsgálja.” 2.20.7. Csalafintaságok ,,A szeretőtartás igön különböző volt. Két embör se csinálta egyformán. A házasságkötés után három, négy év múlva kezdtek el röndszörösen szeretőt tartani. Eddig tartott ki égy jó házasság. Volt aki mán hamarabb kezdte, vagy abba sé hagyta a legény-, leánykori kapcsolatot. Aki nem tartott szeretőt, annak is csak mögfordult a fejiben, mert égy idő után kiég a szerelőm. Olyan, mint a télire eltött alma. Márciusra akkor is kifújja magát, ha pincébe tartják. Elmondom, hogy én miként csináltam. Azt mondtam a feleségömnek, hogy paraszt- embör lévén, mögszoktam a friss levegőt és kint szeretők hálni a kocsin, amely a fé- szörben állt. Mert — mondtam az asszonynak — ’a szobában csak a macskának és az asszonynak van helye.’ Ettül kezdve szabadon mozoghattam. Az asszony, ahová jártam, azt mondta az urának, hogy ő aszthmás, fuldoklik a zárt szobában és a ház előtt a szúnyoghálós ágyban köll aludnia, mert ’odabent elfogy neki a levegő’. A kutyákat éjszakára is mögkötötte. Azt füllentötte, hogy .tojásosak’, vagyis összeszödik a tojást. így az asszony is szabaddá vált éjszakára és löhetött hozzá mönni. Az ablak alatt léhajolva köllött másznom, hogy odabentrül észre né vögyenek. De mögérte, mert így kényelmesen, az ágyban löhetött gyakni. Jó időben kimöntünk a tanya mögé is, a kukoricásba, oszt ott, a sírna földön gyaktunk. Ez mög azért volt jó-, mert nem köllött a zajra vigyáznunk.” Az egyik asszony adatközlőnk így vallott azokról a tapasztalatairól, amelyeket a környező tanyavilágban, maga körül látott: „Az asszonyok akkor fogadtak férfit, amikor a férjük elmönt otthonrul dolgozni. Az asszony kitötte a kazalhon a csóvát, ez volt a jel, hogy egyedül van.” Az az asszony, aki szeretőket tartott, nem csupán a nemi élvezetért cselekedte: „Aki szeretőt fogadott” — folytatta előbbi adatközlőnk —, „sokszor még házat is vötetött a latorjával, mert nem a szögény legényök köllöttek. Amikor tizenkilencben begyüttek a románok, az égyik asszony odakapatta űket magáhon. Egy nap három katona is mögfordult nála és vitték neki a zabrált holmikat.” 2.20.8. A cselédség viszonya Bár a vásárhelyi lakosság lélekszámában koronként jelentős réteget képviselt a cselédség, föld nélküli agrármunkások tömege, a gazdaréteg erkölcsi magatartása volt az irányadó. Igaz, hogy a vagyontalan cselédség nemi erkölcsei szabadosabbak voltak, házasságon kívül is szültek gyermeket, de ez nem jelentett romlottságot, hanem gyak62
