Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 4. szám - VALÓ VILÁG - Kovács János: Tiszazugi jegyzetek
álról. A közösségkutatás viszont rámutat arra, hogy minden közösség —talán a megmaradása érdekében — ideát alkot. Ez az idea a magyar faluban a községháza, templom, iskola formájában realizálódott. Ezekben az ideaképekben bontakozott ki a község nagysága, hatalma. A közigazgatás centrális szervezése ezeket a tradicionális ideálokat érintik. Ezért Inokán így fogalmaznak: „Elvitték a tanácsot, oda a függetlenség”. Nem a társviszonyt érzik, hanem a függőségi viszonyt, a nagyobb Tiszakürt hatalmát. Pedig az „inokai ember is volt és van olyan, mint a kürti”. A falvak közötti különbség konkrét jelenség. Ezért mérhető, viszonyítható, tehát kutatható. Ezek a különbözőségek lebonthatók a településszerkezet vonatkozásában, vagy a lakosok társadalmi szerkezetének állandó alakulásában. A „különbözőségek” jelensége az életmódbeli eltérések mértékét is meghatározza, sőt azt is magyarázza, hogy miért maradandóak ezek az életmódbeli különbségek. A három község között eltérés mutatkozik az életkörülmények kielégítésében is. Az alapvető létfunkciók (ellátás, közlekedés, oktatás, pihenés és a szabad idő eltöltése) Tiszakürtön adottak. Itt egy másik kérdés is felvetődik, az, hogy az életkörülmények milyenségét, színvonalát milyen mértékben határozza meg a település. Tapasztalataim alapján, nem használja ki teljes mértékben lehetőségeit az életkörülmények vonatkozásában az egyesített három község. Ennek az egyik oka az, hogy „falukban” gondolkoznak és nem a településhálózat organikus rendszerében. így általánosságban kimondva kemény megállapításnak tűnik. Ennek a vizsgálata is elmaradt (ez is a „bicsak probléma”). Mentségükre a tiszazugiaknak, megállapíthatjuk, hogy a településhálózat organikus rendszerében nem könnyű gondolkodni, mert valóságos történelmileg kialakult településrendszert kell átszervezni korszerű településhálózattá. A településhálózat kialakítása során az a törekvés érvényesül, hogy az összevont falvak rendelkezzenek megfelelő településfunkciókkal. Ezek a funkciók a népesség számához kötődnek. Település- hálózatban az a község élvez elsőbbséget, ahol a településfunkciók adottak és továbbfej leszthetők. Ezeket figyelembe véve a három község közül Tiszakürtre összpontosul a vezetés. Ez akkor is igaz, ha az inokai meg a nagyrévi ember is „van olyan, mint a kürti”. Az is megfigyelhető, hogy a településhálózat kialakítása során a falu az „idea képéből” legkönnyebben az iskolát adta le. Az iskolák körzetesítése aránylag könnyen átment a falu tudatán, mert a gyerekek érdekét szolgálja. Ezt erősíti meg néhány inokai szülő tárgyilagos véleménye. „Már vagy húsz éve is van, hogy megváltozott a gyerekek tanítása. Nekünk még abban az időben az otthon parancsolt. Ha köllöttünk otthon, nem mentünk iskolába. Mikor a lányom meg a gyerek iskolás lett, már én nem parancsolhattam. Azt hiszem, hogy 1961-ben négy napig fogtam itthon a gyereket lovat vezetni, úgy megbüntettek, hogy ráfizettem. A gazdaság is megváltozott, van a háztáji, oda már alig kell gyerek. Mindegy, hogy hol jár iskolába, paraszt már egy se lesz.” „Mint látja, tanyán élünk. Az uram üzembe jár, én meg a kertészetbe. Sokat kell dolgoznunk. Eleinte rossz volt, hogy nincsenek itthon a gyerekek. Rájöttem, ha itthon lennének, nem sokra mennénk. A tanulásban nem tudnánk segíteni, meg mikor is, mikor a ház körül is sok a munka.” „Mi hatan voltunk gyerekek. Anyu nem dolgozott, otthon élt, főzött mosott, a kertet csinálta, meg a jószágokkal törődött. Sokat kell ahhoz dolgozni, hogy rendes házunk legyen a faluba. Lehet, hogy mi is úgy járunk, mint a testvéremék. Mire befejezték a házat, a gyerekek kijárták az iskolát.” 44
