Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 11. szám - MŰVÉSZET - M. Kiss Pál: Gy. Szabó Béla művészetéről

MŰVÉSZET GY. SZABÓ BÉLA MŰVÉSZETÉRŐL A Kolozsvárt élő művész a Román Szocialista Köztársaság államdíjas, érdemes mes­tere, gazdag grafikai munkásságát Bukaresttől Mexikóig, Budapesttől Moszkváig, Kínáig, szerte a világon jól ismerik. Fametszetei mellett azonban nem feledkezhetünk meg nagyszámú olaj-s főleg ragyogó színekben pompázó pasztellképeiről sem. Élet­művének sokoldalúságáról több mint 400 hazai és külföldi cikk és katalógus s Murádin Jenő részletekbe menő monográfiája is tanúskodik. Több mint 1300 fametszetet alkotott. Olyan sorozatok, metszetkönyvek és önálló la­pok ezek, melyek ismeretében méltán tekinthetjük őt aXX. századi fametszet megújí- tójának. Új életre keltette, rangot, tekintélyt szerzett ennek az ősi, de elhanyagolt technikának, egyénivé fejlesztette a fametszést, gazdagon rajzossá, játékosan kifeje­zővé s nagy gondolatok hordozójává. Hiszen a „fekete-fehér elegendő arra, hogy re­mekművet alkothasson az ember” — mondotta Degas. Gy. Szabó grafikai munkálkodá­sa mintegy 15 ezer tusrajzot, ceruza- és szénrajzot sorakoztat még a metszetek mellé. Az egész erdélyi tájból és életből, a mindennapokból, a munkás és tevékeny ember élményeiből teremtett művészetet. A munka, a mozgás kifejezésére, mint mondja, legalkalmasabb a vonal. Nála nem találhatók meg az újabbkori művészetben igen gya­kori elrajzolások. Vonala a legmerészebb rövidülések, a legizgalmasabb mozdulatok ábrázolásában is biztonsággal domborítja a formákat. Távol áll minden dekoratív gör- dülékenységtől, egyetlen célja van csak, az, hogy az élet megfigyeléséből keletkező vízióit művészien örökítse. A Körhintázók, a Lófürösztés, Napraforgóverő stb. metsze­tein a népi környezetet modern hangszerelésben szemlélteti. 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom