Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Urbán Terézia: Öregek szociális otthonban
gyermekei szégyenük anyjuk italozó életmódját, nem akarnak velük semmilyen kapcsolatot létesíteni. A látogatáskor kapott ajándékok több szempontból érdekesek: 59 gondozott kap édességet, süteményt a látogatóitól. Sajnos gyakori, hogy a diabetes melitusban szenvedő gondozottaknak is hozzák, hiába hívjuk fel a látogatók figyelmét ennek veszélyeire. A gondozottaknak egy jelentős része kap otthonról élelmet is: szalonnát, disznótorost, gyümölcsöt stb. Ezek a hazai ízek emlékeit idézik fel a számukra. A megkérdezett 136 gondozott közül csak 6 kap ajándékba könyvet. Négy gondozottat segítik gyermekeik, ismerőseik ruhával. Az édesség és az élelmiszer után közvetlenül harmadik helyen szerepel ajándékként az alkohol. Látogatáskor 40 fő nem kap semmit a hozzátartozóktól. Csak akkor kapnak ajándékot, amikor az intézmény névnapjukon köszönti őket, vagy karácsonykor, amikor minden lakónak egy kis csomag átadásával kellemes ünnepeket kívánunk. Sajnos kevesen kapnak könyvet. Egy lakó sem említett értékesebb használati cikket, mint pl. zsebrádió, hajszárító, dísztárgy, piperecikk stb. Azt tapasztaltam összességében, hogy a kötelezően megállapított gondozási díj megfizetésén felül a legtöbb hozzátartozó az intézményben élő szüleire nem áldoz jelentősebben. Nem ritka az sem, hogy a gondozott adja oda a megtakarított pénzét a gyermekeinek. Ezzel próbálja megtartani őket. A családi kapcsolatok erősítésének másik fontos oldala a hazalátogatás. A gondozottak 40%-a több-kevesebb gyakorisággal látogat haza. A lakók több mint fele egyáltalán nem megy a családjához szabadságra, de még látogatóba sem. Az 53 gondozottnak a jó családi hozzáállás és az egészségi állapotuk lehetővé teszi, hogy a szabadságának egy részét a gyermekei, unokái vagy legalább a rokonai körében töltheti el. Tapasztalatom a hazalátogatások időpontjáról sajnos nem a legkedvezőbb. Nagyon kevés azoknak a lakóknak a száma, akiket a családi ünnepekre, (húsvét, karácsony) visznek haza. Gyakori a tavaszi és az őszi mezőgazda- sági munkák idejére eső szabadságok száma. A munkájukra való igénytartás gyanúja több esetben be is igazolódott azzal, hogy amikor munkaképtelenné váltak, egyre ritkábban látogatták hozzátartozói és végül teljesen elmaradtak. Összegezve: a családi kapcsolatok alakulásáról elmondható, hogy lényegesen javultak. A beutalás előtt 6 férfi és 18 női lakónknál volt jó a családi kapcsolat. Bekerülés után már 42 gondozottnak a gyermekével, 33 gondozottnak testvérével és 36 főnek a rokonaival megjavult a kapcsolata. Ez a változás jelentős eredményt tükröz az interperszonális kapcsolataik fejlődésében. BARÁTSÁG ÖREGKORBAN A családi kapcsolatok mellett nagyon fontos helyet foglal el az interperszonális kapcsolatok között a barátság. A barátság kölcsönös ragaszkodáson, lelki közelségen és közös érdeken nyugvó személyközi kapcsolat. A barátságok kialakulhatnak minden életkorban. Idős korban, szociális otthon keretein belül is szövődhetnek barátságok, hiszen az objektív feltételei adottak. A térbeli közelség, az azonos közösséghez való tartozás nem kíván külön magyarázatot. A közös tevékenység különböző lehetőségeit a foglalkoztatás keretén belül tudjuk biztosítani. A foglalkoztatás csak lehetőség, ehhez kell az idős ember önkéntes vállalkozó kedve is, hogy azokban részt vegyen. A szociális otthonokban még mindig nem kellő mértékben hangsúlyozott gondozási elem a foglalkoztatás. A foglalkoztatás a pszichés gondozás eszköze és egyik objektív feltétele az interperszonális kapcsolatok kialakulásának. A felmérésből kitűnik, hogy 26 férfi és 13 női gondozottunknak volt barátja, illetve barátnője a régi lakhelyen. Kilencvenhét fő nyilatkozott úgy, hogy otthon nem barátkozott senkivel. Ez egyértelműen elfogadható, az előzőekben bemutatott sajátos élet77
