Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Urbán Terézia: Öregek szociális otthonban
módjuk miatt, melyet a tanyai életforma és a mezőgazdasággal összefüggő tevékenység alakított ki számukra. Azok a gondozottak számoltak be többségében barátságaikról, akik iparban, szolgáltatásban, vagy szellemi munkakörben dolgoztak. Az előzőekben említett három objektív feltétel számukra adott volt. Lényegesen alacsonyabb volt a nők között a barátnői kapcsolat. Most a megkérdezett gondozottak közül 109 fő (80,1%) úgy nyilatkozott, hogy van barátja vagy barátnője. A növekedés mellett feltűnő az is, hogy a női gondozottak aránya a személyközi kapcsolat kialakulásában meghaladja a férfiakét is. Tehát javulás állapítható meg az intim kapcsolatok vizsgálatánál. A növekedés nem ugrásszerűen történt, ezt egy folyamatnak foghatjuk fel. Több pozitív és negatív tényező eredőjeként jutottunk el a tanyai és a falusi gondo- zottaink esetében az erősen beszűkült személyközi kapcsolatoktól egy fejlettebb, szélesebb körű interperszonális kapcsolat kialakulásához. Negatívan ható tényezők: Az idős ember, a tanyai körülmények között a kor előrehaladtával a veszélyeztetettség állapotába kerül. Személyközi kapcsolatai a fentiekkel együtt fokozatosan szűkülnek. Átlagon aluli ismeretanyaggal rendelkező idős ember a kor rohanó váltásait nem képes felfogni. Elakad, feladja a harcot, izolálódik. Gondolkodásában és személyiségében szürkül, érdektelenné válik. Gyakran annyira, hogy nem képes felfogni a veszélyeztetett állapotát. Utolsó csepp erejéig képes elutasítani minden segítő kezet. Végül egyetlen életmentő kiút marad, a szociális otthoni beutalás elfogadása. Itt újabb erőfeszítéseket kell tennie, hogy megtanuljon mindent, ami elengedhetetlenül szükséges a közösségi élethez. Mindez együttesen mérhetetlen energiát kíván a testileg, szellemileg nehezen alkalmazkodó idős, beteg szervezettől. Pozitívan ható tényezők: Egészségi állapotában a gyógyító munka során várhatóan javulás áll be. A rendezett szociális körülmény, a lakás, az élelmezés, a testi higiénia biztosítása támogatja a gyógyító munkát. Ezek együtt a testi, lelki javulást segítik elő. Ha szociális otthonba került idős embert családja lelkiekben segíti, támogatja, a múltban elromlott kapcsolatokat segítségünkkel rendezi, akkor képes lesz a megváltozott körülmények között a jövője felé is tekinteni. A szociális otthoni életbe bekapcsolódva az idős ember képes új ismeretanyag gyűjtésére, tanulásra — személyisége fejlődhet. Az idős ember állapotának megfelelő segítségnyújtással, foglalkoztatásba való bevonással elérhetjük a legtöbbet: teljes életet élhetnek az utolsó napig. A MÉG LEHETSÉGES SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS A szakirodalomban az interperszonális viszony gyakran szerepel a leszűkített értelemben vett emberek közötti pszichológiai jelenségekként. Mégpedig a pszichológiai jelenségeknek (a társhoz való érzelmi viszonyulásnak, a társ megítélésének és általában elfogadásának) megértéséhez elengedhetetlen az együttes tevékenység ismerete, amelyből a pszichológiai jelenségek származhatnak. Az együttes tevékenység az interperszonális viszony fizikai valósága, alapja és megvalósulása, amely kialakítja, formálja és közvetíti a szociometria által mért pszichológiai jelenségeket. A szociális otthon keretein belül az együttes tevékenység, melyből a pszichológiai jelenségek származnak a foglalkoztatás — mint a gondozás egyik eleme — e területéhez tartozik minden olyan tevékenység, ami lehető legtovább biztosítja a tevékeny életet. Célja: az aktivitás megőrzése, visszahozása. E két megkülönböztetést azért tartom fontosnak, mert a tevékenység fenntartása sem könnyű, visszahozása még nehezebb gondozói feladat. 78
