Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 9. szám - MŰHELY - 50 éve jelent meg a Tanú első száma - Monostori Imre: „Nem volt, aki helyettem megcsinálja” (A Tanú születése és első visszhangjai)
MONOSTORI IMRE „NEM VOLT, AKI HELYETTEM MEGCSINÁLJA" A Tanú születése és első visszhangjai „A Tanú Németh László pályáján ugyanolyan erős gongütés, mint Adyéban a Góg és Magóg. Az új időknek új dala ... A Tanú a mindenkori magyar irodalom eretneksége! Lutheri cselekedet, nem az ördöghöz vágott tintatartó, hanem a wittembergi városkapura kiszegezett kilencvenöt tézis!“ (Csoóri Sándor)1 KÜLFÖLDI ÉS HAZAI ELŐZMÉNYEK Pontosan ötven éve, 1932 szeptemberében kelt az a dedikáció, amelyet Németh László a nyomdából frissen érkezett legelső Tanú-számok egyikébe bejegyez: „Gulyás Pálnak, akinek tiszta érdeklődése, s íróhoz méltó magatartása engem a Tanú kiadására ösztönzött, az igazi idealizmusnak kijáró tisztelettel ajánlom folyóiratom első számát. Budapest 1932. szept. 23-án Németh László”.2 Gulyás Pál szerepe a Tanú létrejöttében amolyan „kiugrasztó” ösztönző, bátorító, az utolsó lökést adó szerep, a Tanú létrejöttének — miként látni fogjuk —, mélyebb és számosabb oka van. Maga az egyszemélyes vagy igen szűk körre támaszkodó folyóiratvállalkozás ténye nem egyedülálló sem a külföldi, sem pedig a hazai irodalomtörténetben, ám Németh László vállalkozása a körülmények, a hatás, a folyóirat rendszeressége és megjelent példányszámai alapján mégiscsak kivételes jelenségnek számít. A két legfontosabb előzmény — már csak Németh László szellemi indíttatása miatt is — Ortegáé és Szabó Dezsőé. A nagy spanyol tudós és filozófus vállalkozása 1916 és 1934 közé esik, s ez alatt a tizenkilenc év alatt nyolc kötetet jelentetett meg az El Espectador című kiadványából, párhuzamosan tudományos lapjának szerkesztésével. Földrajzilag közelebbi egyszemélyes folyóiratvállalkozás a kitűnő cseh irodalom- történész, kritikus^ szépíró és pedagógus, Frantisek Xaver Saida irodalmi folyóirata, a Saldűv zápisnik („Salda notesze”), amely 1928-tól 1937-ig (Salda haláláig) jelent meg. Salda e folyóiratban nemcsak irodalommal, művészettel foglalkozott,hanem erőteljesen politizált is, európai kitekintései a kor centrális kérdéseit érintették.8 A hazai egyszemélyes folyóirat-alapítások sorában időben Bródy Sándor kísérletei az elsők. Bródy kétszer is belevág a független lapalapításba, mindkét alkalommal hasonló céllal: „ ... izgat a gondolat, hogy magam legyek, primitív eszközökkel házat építsek.. . szeretnék érdekes és becsületes dolgokat írni...”4 1900 folyamán Bródy tizenkét számot (több mint 1500 oldalt) ad ki a maga írta Fehér Könyv sorozatból. Ezek a kötetek elsősorban irodalommal, színházzal és más művészetekkel foglalkoznak. Bródy vállalkozása anyagi csődbe jutott, s csak 1914 decemberében folytatta sorozatát. Igaz, ez a második Fehér Könyv már nem nevezhető periodikának, hiszen összesen három kötete jelent meg (a második 1915 márciusában, a harmadik 1916 novemberében). Amint említettük, Ortega y Gasset kiadványai mellett a Tanú szempontjából Szabó Dezső lapvállalkozásai a legfontosabbak. Méghozzá mint ellenpéldák. Szabó Dezső 20-as évekbeli lapvállalkozásainak (Auróra, Élet és Irodalom) hangzatos célja: „egységes, 64
