Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 9. szám - Nagy Gáspár: Hiányos névmutató, „A szövegek a tapéta mögött ficánkolnak” (N. G.) (versek)
NAGY GÁSPÁR HIÁNYOS NÉVMUTATÓ Mór nyugodtan gondolok rád. Álmodom ugyan még néha veled. Reggelre homályba tűnik a szád. Tétován fény lesz egy szerelem falán. Ahová ím: fölkarcolom a neved. Olíva-kenőcs illatosította korláthoz Láncolt egy különben is fegyencet, ki Genezisében mutatta már Annak jelét, hogy rabja lesz. Olyan sötét, olyan világos nem Lehet sohasem az ég, mint éppen ott. Gondolj rám, ki egyszer még Alázott időmben is magasztaltalak. Azért e névre jobban dobog. .. Ne tagadd, nem tagadhatod! Nélkülük szíved egyhatod Arktiszán csak a fagy lobog. „A SZÖVEGEK A TAPÉTA MÖGÖTT FICÁNKOLNAK" (N. G.) * Lakótelepi Szindbád Mindkét térdemen sebek: átkozott padlószőnyegek! Nadányi-érem Csak nagy költő volt. És csak a nőkre költött. oo oo az lesz az érdemem, ha nem ér a nemem. Egy nagyszívű hölgynek Most oo Egy Jékely-minutum A Frankel Leó utcára kigurul — a zöldséges-kisasszonytól — egy Nagyasszonynapi körte, fölemeli, ámuldozik s két női mellhez méri — mindörökre. 5
