Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 7. szám - VALÓ VILÁG - Kenéz Győzőné: A falusi lakástervezés szempontjai
belül. Nagycsaládok számára tervezett lakásokban étkezőkonyha és mellette a nappali egybenyíló tágas tere biztosítja a család együttlétét a házimunkák végzésének időszakában is. Míg tehát urbanizált életvitelű háztartásoknál szobaszerűen kerül a konyha a lakásszerkezetbe, a hagyományos életvitelű háztartásoknál a konyha megtartja önállóságát s megnövekedett területére koncentrálja nappalra a családot. Nálunk a közvéleményben lassabban érlelődnek meg ezek a differenciálódó igények — egyáltalán maga a konyha szükségessége, a konyhaméretek fontossága most kezd lassan tudatosodni sokéves félreértések tisztázása után. A családi tevékenységstruktúra az életmódváltozással együtt egyébként más új jellemzőket is mutat, s ennek a lakásszerkezetre — méretre és berendezésre is hatással kell lennie. A gyerekek tanulásának családon belüli megbecsülését a gyerekek önálló szobája és az ott található íróasztalok fejezik ki talán legjobban. A szellemi munka ma még a 70 éves és négy elemit végzett tejbegyűjtőt vezető vezető néni szobájában is helyet kapott, de a mai modern falusi háztartásokban majdnem mindenütt megtalálható a felnőttek esti ún. szabad idejében folyó íróasztali munka, amely a munkahelyen el nem végezhető tennivalókból áll. Ez az adottság ugyanolyan munkaasztal-, és lakáson belüli területigényt támaszt, mint az otthon végzett fizikai munka, legyen varrás, rádiószerelés, kendőfestési, vagy szőnyegszövő, kosárfonó és egyéb munkák. Korábban kizárólag egyes értelmiségi foglalkozásúak folytattak otthon szellemi munkát, ma a falusi kisbolt vezetője otthon rendezi a számadásait és összesítőit, a brigádvezető a brigádnyilvántartásai egy részét, s az természetes, hogy a termelőszövetkezet elnöke, vagy a tanácselnök dolgozik este otthon. (A munka megnövekedett mennyisége mellett ezt az idézi elő, hogy sok munkahelyen nyugodt körülményeket igénylő munkát nem lehet elvégezni annak ellenére, hogy az szorosan véve a munkahelyhez tartozik). A lakások berendezésébe így a munkahelyeknek — munkaasztalnak is bele kell tartoznia, éspedig akkorának, hogy ott a két iskolás gyermek, s a szülők egyidejűleg is dolgozhatnak, ezért a modern falusi családok házában nem lehet néhány centiméteres lehajtó büféasztalra és büfészékre csökevényesíteni a konyhaberendezéseket és ugyanakkor kizárólag 40 cm alacsony dohányzóasztalra a szobai asztalokat, hanem lehetőséget kell arra adni, hogy ahol szükséges, a megnövekedett otthoni szellemi és fizikai munkához nélkülözhetetlen bútor is elférjen a lakásban, tehát külön többletterület biz- tosítódjon mind a gyerekek tanulásához, mind a felnőttek esti munkájához. A lakásmérettel szembeni igény a családiház-építkezéseknél így sokféle megközelítés szerint differenciálódik. Hibás minden elhamarkodott ítélet, amely ezeknek az okoknak az ismerete nélkül marasztalja el a tapasztalható tendenciákat mindössze azért, mert azok a 53 m2-es lakásmérettel nem azonosítják magukat és hibás minden tanácsadás, amely a falusi lakosokba koncentrálódó funkciók térigényét nem ismerve garzonkonyhák és 6 m2-es szobák divatját hinti el ott, ahol az életforma még ma is az írországi lakókonyhatípust indokolná. A kritizálás és beleszólás csak a tények ismeretében válhat jogossá, a tények viszont területi differenciáltságuk szerint érvényesek. 37
