Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 5. szám - MŰHELY - Kiss Dénes: Játék és törvény

jánozva is átrokonulva egyik nyelvből a másikba. A finnben például nagyon sok ilyen szó közép, köz stb., a „keski” szóval kezdődik, illetve az emlegetett „lahti”, „lähellä" — tengeröböl, ez is part-köz, belékeiődés! — szavakkal. S ha figyelembe vesszük, még a g-k, l-r, k-h stb. alakulásokat, akkor a szótövekben legalább egy mássalhangzó jelez valamit a vázlatosan körüljárt jelentéstartalmakból. íme: „-kar”, ,,-ker” (Iker! Törökül kettenként = ikiser.) ,,-kor”, ,,-har”, ,,-hor”, ,,-sar” finnül: sor: rivi (Rovás?), sorozat: sarja s például a seura: társaság, együttes, s ez is sokszorozás, „-ser” — serken, tehát nő! — és szer-ez az is, aki a javakból többet rész-el, többször rész-esül, vagy még ide írhatom a ,,-hír” ,,-ször” s az utoljára emlegetett köz, szűk szavakat is. E szógyökök többsége finn, manysi, török, magyar nyelven a „véletlennél” sokkal több azonos vagy közeli jelentéstartalmat hordoz!

A terjedelem szűkölködésre int, szükség van arra, hogy ne többszörözzük szertelenkedéseinket. Ámbár a példák nem szórványosak, nem szegényesek,sokszori részvételük aligha véletlen a nyelvi szervezetben, szerkezetben s ha netán ezer-szer is melléfogott a szerző, tán nem a szörnyű szarvashiba lesz az, ami elsősorban, egyszer és mindenkorra fölhorgasztja e sorok olvasóit.

66