Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 5. szám - MŰHELY - Zöldi László: G. G. - Az ismeretlen Gaál Gábor
— állapota: ttelen (törvénytelen) — szülőknek vezeték s keresztneve, polgári állása s vallása: Gál Anna, hajadon, cseléd, római katholikus — lakhely: Bérkocsis u. 23. — keresztszülők: Fester Fülöp napszámos, Váczi Rózsa, római katholikusok, Kőbánya — keresztelő lelkész: Krizsán Mihály segédlelkész — észrevételek: v. cselédk. (van cselédkönyve az anyának) — bába: Károlyi Katalin" * * * (Budapest, Ajtósi Dürer fasor, szemben az I. István gimnáziummal.) — Ismét a híres fasori gimnázium előtt vagyunk, ebben az épületben tanult nyolc éven át Gaál Gábor. A közelben lakott, mintegy ötszáz méternyire, a Garai téri piac mellett, a Sajó utca 2. szám alatt. Ide költözött 1902-ben édesanyjával, valamint mostohaapjával, Rothmayer János borbélymesterrel. Az erzsébetvárosi iparos a századfordulón tért haza Amerikából, egy műhelyt vásárolt, ennek a hátsó részében lakott családjával. Gaál Gábor nagyon megszenvedte a jász- felsőszentgyörgyi lelencéveket, örömmel csatlakozott édesanyjához, ám a mostohaapjával nem volt túl jó viszonyban. Lélektanilag talán ezzel is magyarázható, hogy különösen az első időben nagyon rossz tanuló volt. Az iskolai évkönyvek tanúsága szerint akadt olyan félév, amikor négy tantárgyból is megbuktatták, sőt egy alkalommal évet kellett ismételnie. 1911-ben érettségizett, a közepesnél valamivel jobb bizonyítványt szerzett. Ekkor már betöltötte a huszadik életévét, s irodalmi próbálkozásait attól kezdve Gaál Gábor néven jegyezte. Ambiciózus édesanyja unszolására beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészkarára. 1914-ig szorgalmasan, a középiskolainál sokkal jobb eredménnyel tanult. Az irodalomtanárnak készülő Ady-rajongó tanulmányai azonban az első világháború kitörésekor félbeszakadtak. Ahogy Gaál Gábor írja egyik, kései önéletrajzában: „Flarctéren két ízben voltam. Az első alkalommal könnyebben megsebesültem, úgyhogy rövid idő után ismét kiküldtek a harctérre, ahol egyfolytában több mint két esztendeig teljesítettem arcvonalbeli szolgálatot az olasz harctéren. Mivel számos kitüntetést szereztem, huszonkét hónapi tűzvonalbeli szolgálat után mint kíméletre szorulót hazavezényeltek 1917 nyarán, s attól kezdve, hosszabb tanulmányi szabadság után mint kiképző szolgáltam a budapesti első gyalogezred pótzászlóaljánál főhadnagyi rangban." Eközben, erre utal a „hosszabb tanulmányi szabadság" kifejezés, Gaál Gábor befejezte egyetemi stúdiumait, 1918 őszén pedig a hadseregből is leszerelt. Már éppen el akarta foglalni helyét a losonci állami főgimnázium tantestületében — talán egy kitűnő vidéki irodalomtanárral lettünk volna gazdagabbak —, de közbejött az őszirózsás forradalom. Őt is elkapta az események lendülete, legközelebb — a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után — már a közoktatásügyi népbiztosság munkatársaként bukkan föl. * * * (Kecskemét, Bács-Kiskun megyei levéltár munkaszobája, a közelben korabeli újságok és fotódokumentumok.) — Egy héttel vagyunk a Tanácsköztársaság kikiáltása után. Mi történt 1919. március 21-től 28-ig, Budapesttől nyolcvanöt kilométernyire, az alföldi parasztvárosban? Romsics Ignác történész, a Magyar Tudományos Akadémia történettudományi intézetének munkatársa, a Duna—Tisza közi forradalmi események kutatója: — A március végi napokban Kecskeméten hatalmi változás zajlott le. Március 22-én, tehát egy nappal a budapesti hatalomátvétel után Kecskeméten is megalakult a proletárdiktatúra első hatalmi szerve. Érdekessége, illetve sajátossága, hogy míg Budapesten szociáldemokratákból és kommunistákból alakult forradalmi kormányzótanács, Kecskeméten kizárólag szociáldemokraták kezébe került a hatalom: az első, tizenöt tagú direktórium szocdem munkásokból és értelmiségiekből állt. Március 26-án azonban hatalmi 50
