Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 5. szám - MŰHELY - Zöldi László: G. G. - Az ismeretlen Gaál Gábor
csere ment végbe, háromtagú direktórium alakult, mindhárom tag kommunista volt. Ketten közülük Szovjet-Oroszországból hazatért és ott agitációs tanfolyamon részt vett munkások voltak, a harmadik pedig Budai Dezső, a városi jogakadémia neves tanára. Ez a hatalmi átalakulás valószínűleg összefüggésben volt azzal, hogy március 26-án reggel Kecskemétre érkezett Szamuely Tibor népbiztos, és az itteni vezetőknek hiteles tájékoztatást adott arról, hogy mi történt a fővárosban. Március 28-án tehát, amikor Budapestről érkezett politikai kiküldöttek, jelesül Gaál Gábor és Nagy Endre, először tájékoztatják élőszóban a város lakosságát, illetve az iderendelt megyei tanítóságot arról, hogy milyen elképzelései vannak az új rendnek, akkor már Kecskeméten a kommunista direktórium intézte az ügyeket. — A közoktatásügyi népbiztosság munkatársai, Gaál Gábor és Nagy Endre tulajdonképpen miről beszéltek a városi színházban? Hogyan lehet ezt egyáltalán rekonstruálni? — A rekonstrukció nem könnyű, mert a források részben ellentmondanak egymásnak. A levéltári kutatások során azonban sikerült megtalálni azt a március 28-án fölvett jegyzőkönyvet, amely a leghitelesebbnek tekinthető. Ebből, ha szűkszavúan is, de kiderül, hogy nem Kunfi Zsigmond népbiztos volt az előadó, mint ahogy azt a korabeli újságközlemények sejtetik. Valóban a népbiztos hívta össze a környékbeli pedagógusokat, de nem ért rá, táviratilag kimentette magát, s maga helyett két munkatársát küldte el. Bizonyos forrásmunkákban olvasható, hogy Gaál Gábor itt a Tanácsköztársaság kulturális-művelődésügyi elképzeléseit vázolta volna, ám az idézett jegyzőkönyvből világosan kiderül, hogy ezt a feladatot Nagy Endre vállalta. Gaál Gábor a szocialista forradalom általános célkitűzéseiről, a proletárdiktatúra politikai törekvéseiről beszélt. Ez annál érdekesebb és fontosabb, mert az, amit Gaál Gábor mondott, egyfajta szociális egyenlőség meghirdetése volt, ez pedig összekapcsolható a március 26-án megalakult kommunista direktórium későbbi tevékenységével is. (A fiatal történész, aki pályáját a kecskeméti levéltárban kezdte, 1976-ban meglelte a Gaál Gábor letartóztatása szempontjából perdöntő jelentőségű jegyzőkönyvet. A tintával írt tisztázat — amely a Bács-Kiskun megyei levéltár, Kecskemét, polgármesteri iratok 10.128/1919. elnevezést és számot viseli — a Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna—Tisza közi történetéhez című kiadványban jelent meg először. „Felvétetett Kecskeméten, 1919. márc. 28-án a Katona József Színházban tartott tankerületi tanítógyűlésről. Jelen voltak: Bartha József népiskolai felügyelő, igazgató elnök, a közoktatásügyi népbiztosság részéről Gaál Gábor, Nagy Endre, Mangu Árpád, Pataky elvtársak; a kecskeméti összes tanintézetek és a tankerülethez tartozó iskolák nevelőmunkásai. A jegyzőkönyvet Füvessy Rózsa elvtárs vezette. A gyűlés megnyitása előtt a Kollégium ifjúsága Kresnán énektanító vezetése alatt elénekelte a Marseillaiset. 1. ) A gyűlést Bartha József elvtárs nyitotta meg üdvözölvén a népbiztosság kiküldötteit, felkérte őket előadásuk megtartására. 2. Nagy Endre elvtárs a közoktatási népbiztos nevében, aki nagymérvű elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg, üdvözli a megjelent nevelőmunkásokat, kikre nagy és fontos feladat vár, mivel a tavasz kezdetén reánk virradt új világban ők lesznek hivatva a fiatal nemzedéket felvilágosítani, a proletár gyermekeket az új szellemben nevelni s velők megértetni azt, hogy mindannyian függetlenek és egyenlőek vagyunk, hogy a jövőben csak az érvényesülhet, aki dolgozik. Ebben a nagy munkában való tevékenységre, amely bár magasztos, de terhes is lesz, segítségül hívja fel a tankerület éhbéren tengődő, a kapitalisták által elnyomott tanítókat. Az új világnak pár vonással való ecsetelése után a következő három kérdésnek, úgy mint a politika, a kulturális és gazdasági kérdésnek tárgyalását kéri napirendre tűzni. Az indítványt a jelen voltak nagy lelkesedéssel elfogadták. 51
