Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 5. szám - VALÓ VILÁG - Sóvári Zsuzsa: A csatabárd

következett, de megszűnt az én részlegem, aztán szedtem a sátorfámat. A c. gyárba is vágónak mentem,és ahogy jelentkeztem,bemutatót tartottam. A művezető meg volt elégedve. Gyorsan megtudakoltam a többiektől, hogyan történik a munkalap kitöltése. Azt mondták, sose fogom látni. A főnök leszedi a sápot az ivócimboráinak. Egy csoportba húsz-huszonöten tartoztak, gondoltam velük egy pénzért nem dolgozom. Kikötöttem, csak párban vállalom a munkát. Rá is álltak, de balesetem lett, a bakancsomba csurgott a forró vas. így átcsaltak egy másik üzembe raktárosnak. Otthagytam, elmentem gumikeverőnek. Emlékszik? Akkor volt divat a nyersgumi talp. Később beálltam egy mézeskalácsüzemhez, fagylaltot főztem meg gesztenyét, kábelt gumiztam, vagont raktam. Hatszor húsz tonna betonvasat báláztam ki egy műszak alatt. De legalább annyit kerestem, hogy az asszony otthon ülhetett a gyerekekkel. Nem kellett cibálnia őket hajnalonta az ágyból.

Aztán megint itt teremtem 1958-ban, és azóta is kitartok. Eszembe jut a munkaügyi vezető szavajárása, aki sok törzsgárdistát fogadott így, maga elég bolond, ha ennyi időt itt töltött, vagy: maga biztos azért maradt itt, mert máshol nem is kellett volna. Nekem persze ezt nem mondhatná! Ez a vállalat, a többi ismeretében mondom, mindig elég jól megfizette a szakembereket. Tíz éve én tíz forint híján tízezret vittem haza. Hivatalosan csak ötezer kétszázhatvan forint körül kerestem, de majd’ mindennap túlóráztam, sokszor este hétig bent voltam. Mikor visszaballagtam ide, a régi párttagok csak néztek, hogy én még mindig a szemétdombon kapirgálok. Kérdezték, miért nem jövök taggyűlésre, mert nem vagyok párttag, mondom. Alig hitték. Pedig elmeséltem, hogy egy másik gyárban a tagrevízió előtt még gyűlésen is voltam, és másnap a kutya sem kérdezte tőlem: velem mi lesz. Erre megsértődtem. És én istentelen makacs vagyok, de mennyire makacs. Amikor személyzetis voltam, elolvastam a jellemzésemet, addig úgysem volt rá módom, ott is ezt írták. Én nem lódítok, nem bírom a köpönyegforgatást. Ha belépek, bizonyára megkérdezik, hol voltam idáig. így kénytelen lennék bevallani: mi volt. Pedig egy olyan embernek, aki ezen megsértődött, nincs is helye a pártban. Ha meg nem kérdezik, csak szemet hunynak, akkor minek? Hát ennyiben maradtunk. De más csodálkozni valójuk is volt másoknak. Az, hogy nekem szabad járásom volt agyárban. Ha úgy tetszett, elmentem egy-két órára, máskor viszont, ha szép szóval megkértek, akkor harminchat órát is lehúztam egyszerre. Szerettem nagy pénzt keresni, de azt is megköveteltem, hogy embernek nézzenek és kérjenek meg. Azzal, hogy utasítom magát, még nem ment nálam sokra senki. Ha kellett, több ember helyett is tudtam dolgozni, a bezártságot viszont nem tudtam elviselni. Amikor bentlakásos pártiskolára küldtek, az első napon kértem a kapukulcsot. Fel voltak háborodva, hogy mit képzelek én. Mondtam: nem képzelek semmit, csak csomagolok. Egy óra múlva a kezemben volt a kapukulcs. Telefonáltak a munkahelyemre, és ott azt mondták, hogy nekik fontos, hogy iskolába járjak. A gyárral is így voltam, péntekenként, nálunk szabad szombat van, tizenegy felé engem már hat lóval sem lehet visszatartani, indulok horgászni. Annyit óráztam és úgy tudtam dolgozni, hogy én ezt megengedhettem magamnak. Vágtam én már összeroncsolt kézzel is! Egy tizenhat mázsás öntvény törte össze a porcokat, bepólyál- ták, hozzákötöztem a pisztolyt és folytattam a munkát. Azért nevettem, amikor a múltkor valakitől azt hallom: maga jódarab ember, biztos egészséges. Majdnem, csak öt törés van a lábamban, és hozzá combnyaktörésem, szilikózisom és tüdőtágulásom. Ha lehajolok, patakokban folyik rajtam a víz. A szilikózisom első fokozatú, a tüdő tíz-tizenöt százalékát támadta meg. Rehabilitációs munkakörbe helyeztek 1972 óta, most a hegesztő szerszámok ellenőre vagyok. Kétezer hétszázas fizetést kapok, meg életjáradékot. A szemembe vágják, hogy maga így is többet keres, mint P. a munkaügyi osztályvezető. De kérdem én, ki az a P.? Nem képzelem, hogy a legtöbb hasznot hoz37