Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 2. szám - Katona Imre: Néma népéről éneklő fekete bojtár (Sinka István költészetének népisége)
Sinka világa táji-társadalmi értelemben egyaránt az alulsó Magyarország, ahogyan a Szigetek könyve ajánlásában olvashatjuk, vagyis társadalom alulnézetben: a lét peremén kapaszkodók verses krónikája. Maga Sinka egyéniség, de helyhez kötött és névvel nevezett alakjai inkább csak típusok; saját szavaival: ... emberek élete, vágya, örök egyformaságok rövid története, ... És mégis mások. (Szigetek könyve, ajánlás) Osztályostársai életét főbb helyzeteiben mutatja be, a keret ... szakadatlan születés, szakadatlan halál... (Magányos sziget) melyet a munka tölt ki, és a szórakozás, a művészkedés csak ennek a hézagaiba szorul. E táji-társadalmi bűvös körből nincs szabadulás; az ember természetközelsége is tár- sadalmiasultabb, mint egyebütt, mind a két szférában a nagy bánatok és a kis örömök hangjai hallatszanak: ... csak Hór mezőin jártunk, a madár örömöt, ott, ahol a szél bút dalol, az ember mind a kettőt... (Istenkeresők mezeje) Költőnk személyiesült társadalmiság, ahogyan esztétikánk tanítja, aki azonban nemcsak ábrázolni, hanem megváltoztatni is akarja e világot. Az ilyen emberek ... mindig akartak valamit: szerettek volna jobban szeretni, kibontani az élet lobogóját, lassú folyóknak új medret keresni szebbé tenni e táj napjait: s úgy dalolni bátran, mint a hab! (Magyar jelenés) Sinka József Attilához mérve nem volt osztálytudatos vagy éppen harcos költő, de kötődése és kötöttsége minden társáénál döntőbb és meghatározóbb. Alig van verse, melyben közvetlenül vagy közvetve ne osztályával és sorstársaival (vagy magával) foglalkoznék. Ezt már egy puszta címjegyzék önmagában is bizonyítaná; pl.: Majorudvar, Kovácsinas régi majorban, Búzavetéskor, Tizenhárom arató, llondi kaszások, Rostáló parasztlány éneke, Hatodosok, Kútásók, Tutajosok, Kivándorló, Hajcsárok búcsúja stb. stb. Az egyéniesebb címek azonban nem mindig árulják el a tartalmat; valamivel többet mond a Sinka által megverselt foglalkozások, ill. a foglalkozásukkal együtt említett személyek összetétele: uradalmi- és gazdacselédek .. mezei és egyéb munkások ... pásztorok ....................... birtokos parasztok ............... halászok és pákászok ........... kisiparosok............................. csőszök és egyéb fogdmegek uradalmi intézők és más urak 28-szor fordulnak elő 17-szer fordulnak elő 17-szer fordulnak elő 4-szer fordulnak elő 6-szor fordulnak elő 22-szer fordulnak elő íí-szor fordulnak elő 15-ször fordulnak elő E statikus táblázat sem kíván ugyan különösebb értelmezést, de valamelyest színesíteni lehet a foglalkozásokhoz tapasztott értékelő, kiemelő jelzőkkel, mint amilyenek pl. méla vagy zord hajcsár, örök cseléd, csapott béres, bús kanász, vad kondás, öreg bivalyos, 32
