Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 12. szám - Kodály Zoltán és Péczely Attila levelezéséből (Közzéteszi: Felletár Béla)

é.n. [feltételezett dátum: 1932. május-június] Kedves jó Tanár Úr. Mellékelve bátor vagyok átszármaztatni egy kis füzetet, a vásárhelyi gyűjtés egy töredékét. Tökéletlen kis munka, de a mai viszonyok közt csak ilyen olcsó kiadásokkal szolgálhatjuk a magyar népdal szeretetének ügyét, meg azt, hogy az embereknek valami kis fogalmuk le­gyen arról, mi az a népdal, mert nagyobb, drágább kiadások szélesebb körben való elterje­désére számítani nem lehet. Már pedig én nagyon fontosnak tartom azt, hogy az alsóbb ré­tegek zenei ízlését és magyarságát helyes útra tereljük, mert azokat, akik már bizonyos irányzatos szellemi beállítottságban élnek, sokkal nehezebb a helyes útra visszavezetni. (...) Itt volna mindjárt az iskolai énekoktatás. Éppen a napokban kimentem egy elemi isko­lával „madarak és fák napjára'-. Hallom ám, hogy a gyerekek éneklik a „Tannenbaum“-ot, az „Alles neu macht der Mai“-t valami magyar szöveggel, aztán egy csomó giccses műdallamot gyermekszöveggel ellátva, igazán elszomorító, szerencsére, egyszercsak hazamenet rá- kezdtek a „Virág János“-ra. Aztán itt a kántorképzés. Meg lehet érteni a kántorok idegen­kedését a „Szent vagy Uram“-mal szemben, ha zenei ízlésüket ismeri az ember. Én külön­ben a B. Gy. és Harmat-Koudela harcba1 magam is bevegyültem, épp ma megy a cikkem egy füzettel együtt Harmatnak. Remélem, leközlik. Bizony tenni kellene valamit a családok zenéjéért. Ebben fáradozom. Csak az a baj, hogy kevés az anyag, ... Olyan feldogozás kellene sok, mint a Bartók-Kodály 20 Magyar népdal. Az új sorozatok legnagyobb része az átlagnak, akiket nevelni szeretnénk, nagyon magas. De nagy szolgálatot tenne a célnak, ha könnyű,didaktikai célokat szolgáló népdalfeldogozá- sokkal el tudna látni! Nagyon nagy kívánság ez? Az őszre (mi ugyanis maradtunk Vásárhe­lyen), megint harcba kell szállanunk és az anyagunk lassan kimerül. Most már Szentes is felkért öt előadás megtartására, azoknak az itt már szerepelt dalok jók lesznek, Vásárhely­nek azonban a következő szezonra már új anyag kellene. Különösen a helyi gyűjtésből. Eddig úgy segítettem magamon, hogy felhasználtam kíséretül Bartóknak a IS Magyar pa­rasztdalai és a Gyermekeknek-ből is, ami épen a felolvasás keretébe illett, sőt kénytelen voltam magam is, ha nem is mint utánzó, de a 20 M.N. szellemében és szintjén mozogva, szorgalmasan gyártani feldolgozásokat. A vásárhelyi gyűjtés folyik tovább, valószinü, hogy rövidesen a szentesit és a szegedit is megkezdem és mindenütt törekszem arra, hogy ilyen olcsó kis füzetekben terjesszük a nép közt a saját dalunk szeretetét. Remélem, hogy egyszer már el tetszik jönni és személyesen is beletekinteni a működéseimbe. (...) A Székelyfonót, ha csak rádión is, nagyon élveztük. (...) Hogy vannak, kedves Zoltán Bá­tyámék? (...) Mi megvagyunk, küszködünk, de általában jó kedvvel és reményekkel, hogy lesz még jobb világ is. ( ... ) Most már érik az eper... . Eszembe jut ilyenkor a mi eprészésünk a karosi erdőben'. De szép két nap is volt az! ... maradtam igaz tisztelője Attila ... az itteni énekkarok és a Csépke-quartett igen várják, hogy a tiszteletére Kodály-hang- versennyel kedveskedjenek. Persze, ha ez nincs terhére ... jegyzetek 1. Egyházzenei tárgyú vita. V. ö Péczely Attila: ,.Tollheggyel”. Válasz Balogh páternek. Kézirat, illetve A ,,Szent Vagy Uram!” Hódmezővásárhelyen. Magyar Kórus 1936. 2. szám. 388—389. oldal 2. Magyar Népdalok énekhangra zongorakísérettel. Közük Bartók Béla és Kodály Zoltán. 3. Kodály Zoltán 1925. május végi kiskomáromi látogatása során Zalakaros környékére is kimentek gyűjteni. é.n. [a boríték postabélyegzőjének dátuma: 1932. június 6.] Kedves Attila! Most az egyszer olyan percben talál leveled, hogy rögtön nekiülhetek válaszolni. Legelő­ször is gratulálok szerencsés ötletedhez: ilyen olcsó füzetekben visszaadni a városnak, amit adott. Hogy ez a fajta SOKSZOROSÍTÁS milyen tökéletes lehet,azt láthatod a Cserkész szövetség Bárdos Lajos szerkesztette 101 Népdalán, amelyhez anyagot és előszót én adtam, — amiben már adtunk egyelőre eleget az iskoláknak, csak nem győzik megemészteni. Az a Virág János, amit hallottál alighanem onnan ered. S ha nem, tarts előadást a tanító uraknak a 101 értékeit illetőleg! A füzet minden haszna a cserkészeké, ők hát bizonyára szívesen segítenék az érte való propagandát. Itt mindjárt másik problémádra jutok. NEM kell mindent harmonizálni! Sok dal jobban hat egy csomó fiatal hang ritmusos uniszónó előadásában, mint szólóban az áldatlan zongo­rával. Hisz a népdal természeténél fogva tömegdal, kardal, hadd éljen hát úgy előadásaidon is. Erről átjutok odajövetelemre. Iskolák vannak ott is bőven. Hangversenyt emlegetnek: Nos, semmi se vonzana jobban oda, mint egy gyermekkar-koncert.Csináltak ilyetKecskeméten 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom