Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 1. szám - MŰHELY - Tarján Tamás - Tömöry Péter: Látni akarjuk „a nagypapát” (Elemzés Csiki László színjátékának magyarországi bemutatója előtt)
bulvárigényű, hagyományos, de érdektelen irodalmi arisztokratizmusú művek —tob- zódtatásával palástoljuk gyöngéinket: közléskényszerünk hiányát, mondanivalónk fontosságának álságos, művészeten kívüli voltát. A nyitott mű a gyakorlati színház valódi lehetősége és autonómiájának ismérve is. Vállalni kell, hogy mankók, szellemidramaturgiai KRESZ-szabályok nélkül tárulkoztassuk föl egy mű ürügyén önmagunk világát. Csiki színjátéka saját tapasztalatainkból merített, saját közléskényszerünkből fakadó mondanivalónk kinyilatkoztatására ingerel, ennek veti meg alapjait. És mivel nem egyezik meg önmagával a literatúrai kategóriákban, totálisan birtokba vehető a színházak által. A kecskeméti előadás ennek a totális birtokbavételnek a kísérletét jelenti számunkra, magunkrautaltságunk lombikjaiban. TARJÁN: Aki hozzájut a Nagypapa ... szövegéhez, az első átolvasás után bizony vakarhatja a fejét zavarában. Lehet, hogy a dramaturgnak „illene” azonnal értenie egy- egy mű szövegét, de bevallom, Csiki nekem is alaposan föladta a leckét; s tanúja voltam annak, mint töprengett az előadás jelmeztervezője is azon: mi is ennek a szokatlan alkotásnak az igazi jelentése. Bizonyos vagyok benne, hogy a Végeladás on iskolázott színészek is — birkóztak a szöveggel. Ha egy dráma a maga egyedi valójában nehezen fejthető meg, legcélszerűbb, ha a magunk — s az olvasó, a néző — segítségére, segítésére megpróbáljuk ismertebb, s valamiféleképp rokon művekhez társítani. Ezért jegyeztem föl magamnak munkahipotézisként, hogy a Nagypapa ... egyfelől Mrozek sikeres abszurdjára, a Tangóra emlékeztet (főleg a szereplők elnevezése, karaktere, rendszere, valamint a nyelvezet ironikus szárazsága miatt), másfelől Karinthy Frigyes Találkozás egy fiatalemberrel című írásával tart szellemi kapcsolatot (hiszen egy „elszalasztott” ember itt is mintegy hajdani, többet ígérő önmagával szembesül...) Persze ezek a kapcsolatok részben véletlenszerűek, inkább a matéria természetéből erednek. TÖMÖRY: Egy olyan színjátékot, amelyről megállapítottuk, hogy a szó hagyományos értelmében nem irodalmi alkotás,egészen másként kell elemeznünk, mint a konvencionális szerkezetben és dramaturgiával felépített darabokat. Hiszen egy ilyen műnek a legfontosabb jellemzője, hogy egy másik műnek (az előadásnak) nyújt szuverenitásra lehetőséget. A hagyományos értelmező-elemzést itt értelmező-szerkesztéssel kell helyettesítenünk. A Nagypapa látni akar benneteket című mű hármas tagozódásé. A látszólag lazán csatlakoztatott részeket narratív monológsor (a Nagypapa monológjai) köti össze. Ám ez az összekötő szerep színházi funkcióján túl eszköze egyfajta elidegenítésnek. (Ez nem más mint gátat, akadályt szegezni a teljes azonosulás útjába, a nézőben esetleg felébredő illúziónak a rombolása úgy, hogy érzelmei helyett a tudatára appellál.) ANagypapa emígyen a játéknak egyfajta szervező—konferáló—lereagáló szerepét is vállalja. Hiszen szövegeiből — a sűrítés immár színpadon szinte elviselhetetlen fokán — mindent megtudhatunk, ami a darabban létezik. Miért kell akkor mégis az egész színdarabot eljátszanunk? Miért nem elegendő ezeket az ironikus hangvételben írott kvintesszenciákat tartalmazó szövegeket megjelenítenünk? Azért, mert ami a színjáték során megtörténik, viszonyba lép a Nagypapa szövegeivel, nem illusztrálja vagy kibontja azokat, hanem konfliktust teremt közöttük. Mert mit is akar ez a Nagypapa? Amint a címben is bennefoglaltatik: látni akar. Persze nem csupán úgy általában elnyerni a látás, a szemlélődés képességét, hanem látni akar benneteket. Minket! A Nagypapa egy igény, amely célirányosan működik egy közegben. Ez a közeg a darab szereplőin túl (vagy általuk!) az egész társadalom. Hiszen a Nagypapa nem más, mint egy eszmei-etikai rendszer, egy időben mögöttünk kialakult, számunkra normatív kényszerrel létrejött eszmerendszer, amelynek „az az úri passziója” támadt, hogy megméri a fiákban és unokákban ezek pillanatnyi állapotát. A vak Nagypapa látnivágyása itt 84
