Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 2. szám - MŰHELY - Mindenkinek, aki a színházzal akar jót - (Harag György válaszol Tömöry Péter kérdéseire)
MINDENKINEK, AKI A SZÍNHÁZZAL AKAR JÓT HARAG GYÖRGY válaszol TÖMÖRY PÉTER kérdéseire A kor kérdez és mi felelünk. Feleletünk felelőssége a tett, amellyel emberséges létünket a világban kitöltjük. A kérdések, amelyekre válaszolni kényszerülünk sokszor kitöltésre váró űrlapok sivár szűkszavúságával törnek ránk. Kezdjük talán így mi is. Neve: Harag György Születési helye és ideje: Margittá (Bihar megye) 1925. június 4. Szakképesítése: Diplomás színész, diplomás rendező Foglalkozása: Színházi rendező Munkahelye: Kolozsvári Állami Magyar Színház Beosztása: Rendező Nagyszerű. íme kész a kartoték. Az alapvető, szükséges információk rögzítődnek. Ám sehol sem találni az űrlapok kutakodó kérdései között: Véleménye önmagáról? Véleménye a világról? Mikor lett először szerelmes? Mikor esett kétségbe és miért? Ön azt mondotta nekem egyszer, kedves Mester, hogy rendezőnemzedékemnek a legnagyobb hibája, hogy nem gyötrődik eleget. Ön a gyötrelmet azonosítja az alkotói léttel? Nem. Van olyan alkotó, akinek a gyötrelem nem jutott osztályrészül és könnyen lazán, játékosan, mintegy szórakozásként tud alkotni. Ez annyit jelent, hogy a gyötrelem az Ön művészi pályájának meghatározó tényezője? Igen. Hol kezdődött életében a színház? Nagyváradon. Ott végeztem a középiskoláimat és megejtett a színház varázsa. 1940—44 között gimnazistaként majdnem minden este a színházban voltam. A váradi színház akkor még egy nagyon színes, kedves színház volt, különösebb mélységek nélkül. Ott tárulkozott föl előttem először a színháznak a csillogó, varázslatos része. Amikor megindult Kolozsváron a színiakadémia, az elsők között jelentkeztem. Egy év leforgása alatt bekerültem színésznek a kolozsvári színházhoz. De úgy látszik, már akkor fölfigyeltek rendezői kapálózásaimra. Negyvenhétben kisebb rendezői feladatokkal bíztak meg, és az év végén már önállóan rendeztem. Mi volt az első önálló rendezése? Éjszakai váltás, egy máramarosszigeti, Bruckstein nevezetű író első darabja. Nagyon jó szereposztást kaptam, hiszen Senkálszky Endre, Flóra Jenő, Imrédi Géza, Perényi János játszották a főszerepeket, a kisebb szerepekben pedig már megjelent Lászíó Gerő, Horváth Béla neve, akik jelenleg is munkatársaim. A nagyváradi évek előtti gyermekkorát Margittán, Tasnádon.a partiumi kisvárosokban töltötte. Sajátos hangulatuk, atmoszférájuk, világuk az indíttatás rugóit jelentette. Amikor tipizálni kell, amikor a színpadi megformálásnak külső vagy belső mechanizmusát keresi, visszasejlenek-e a gyerekkor valós emlékeiből a csalhatatlan figurák, viszonyok, helyzetek? Igen. Sok minden történt az életemben gyerekkorom óta, de ma már nem rendezek semmi olyant, ami ne történt volna meg velem. Amit vagy megéltem, vagy láttam, vagy indirekt módon, de tapasztaltam. Ezekhez a megélésekhez a gyerekkor emlékei a legszervesebben kapcsolódnak. Minden előadásomban van egy-egy részlet, akár gesz47
