Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 9. szám - MŰHELY - Gyurácz Ferenc: Veres Péter magyarságszemlélete

kai attitűdből szükségképpen következik a magyarság minőségi fokozatainak elkülönítése. (A kultúrkritikai látásmód keveredését Veres Péternél a szociológiaival és a történetivel Bata Imre részletesen kimutatja.) Veres Péter „igazi magyarság”-fogalma hasonló gyökerű, mint Németh László „mélymagyar — hígmagyar” teóriája, de tartalma nem azonos teljesen a ,,mélymagyar”-éval.

Mi az indoklása Veres Péter tételének? A parasztság a legnagyobb számú, a legkevésbé kevert fajiságú csoport, s mert a történelem alatt élt, mert „az ősi parasztdemokrácia maradványai ott fekszenek benne mélyen eltemetve”, ezért a parasztság őrzi leginkább az ősi magyar jelleget. A jelleg ezek szerint változatlan, állandó, „örök” szubszt- rátum. Pedig éppen Veres Péter hangoztatja legtöbbször, hogy a parasztságot immár történelemalkotóvá kell tenni és engedni, s ebből adódik a következtetés (amit Veres Péter nem von le), hogy ami a történelem alatt állítólag változatlan lehetett is, az a történelmi praxisban nyilván változni fog. Mindenesetre eddig nem történt változás szerinte, a jelleg „örök”, s maradjon is az: „Ha van értelme, hogy a magyarság egyáltalán megmaradjon a világban, akkor a parasztságra vár a feladat a jövőben is ..., hogy fenntartsa a magyar jelleget.” Hiszen: „A magyarság a parasztságban nem vész el, hanem a parasztság felbomlásán keresztül a városi munkásság és kispolgárság útján.” De lehetséges-e, hogy a történelemalkotóvá váló parasztság ne bomoljon fel? Erre A paraszti jövendő a — fejlődéstől nem igazolt — igenlő felelet.

A különbözésben ismerhető fel a magyarság. Magyarok vagyunk azokban az ősi tulajdonságainkban, amelyekben más népektől különbözünk, a közös vonások nem magyar vonások. Hogy ezer év alatt újabb tulajdonságok is kialakulhattak? Igen, de azok nem a parasztság tulajdonságai, tehát nem igazán magyar tulajdonságok. Veres Péter így söpri le a történelmet a magyar történelem színpadáról. Marad az időtlen magyar jelleg.

A jellegkutatás nemzetkarakterológiai eredményekre vezet. A „társadalmi karakter” (Riesman), „nemzeti karakter” (Fromm) fogalmakat a szociálpszichológia is ismeri, de nem statikusan fogja fel őket. Az „örök jelleg”-et kutató nemzetkarakterológia viszont igen, ezért megállapításai gyakran apriorisztikusak, a levegőben lógnak, Vagy előítéletekben — pl. parasztiakban — gyökereznek. „Sok volt bennünk a balekmagyarból, a könnyenhívő jólélekből ... a szellemi restségből, az álmos nemtörődömségből, de a hebehurgya könnyelműségből, a halállal való olcsó játszadozásból is . .. Komolyság, józanság, más nemzetbeli emberekkel szemben való bölcs udvariasság, szemérmes és higgadt egyéni viselkedés és a becsület mellett halálig való kitartás nem hiányzik belőlünk.” De a Mit ér az ember, ha magyar ban találunk olyan mondatokat is, amelyek a nemzetkarakterológia csődjének beismerését jelentik.

Nemzetkarakterológiai megállapításokat más népi írók is tesznek, főleg szellem- történeti érvekkel támogatva meg az ingatag állításokat, amelyek mögött általában politikai tendencia tapintható ki. Szigorú elmélet híján nem mérhető fel, hogy mi a magyarság-eszme objektív valósága, így tág tere nyílik az utópikus tudat művészi vagy előítéletes elképzeléseinek. A népi írók tapasztalják a parasztság nyomorát, s tudják, hogy a helyzeten változtatni kell. A „magyar szocializmus” ideálisnak vélt megoldását, célját is fel tudják vázolni. Azonban ha az utópia elszakad a lehetőségektől, akkor a hozzá vezető út a gyakorlatban nem, csak— a lírai gondolkodáson kívül— az etikában jelölhető meg. Legyünk erkölcsösek, hiszen jóságunkkal mindenképpen a jó társadalmat anticipáljuk. A jó társadalom, s ezen át a magyarság, a nép, a nemzet stb. eszméje az erkölcsöt transzcendálja, anélkül, hogy követhető normáit meghatározná, hiszen maga a jótársadalom- és magyarság-, stb. fogalom is homályos, elmosódó, önkényes elgondolásokat tartalmazó. Erkölcsös tehát az, ami a magyarság stb. ügyét szolgálja. A magyarság pedig — a magyar jelleg — fölismerhető az erkölcsösben:

62