Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 9. szám - VALÓ VILÁG - Kertész Erzsébet - Kertész Péter: R. Misi hazatalál...
De tudni kell azt is, hogy kedvező külső körülmények esetén— de csak így— a multi- faktorális kategóriában mintegy természetes igazságszolgáltatásként olykor érvényesülhet a visszatérés az átlaghoz törvénye: az utódok képességei átlagosabbak, tehát jobbak lehetnek a szülőkénél. Tény azonban, hogy a következő generáció értelmi fogyatékosainak közel 20 százaléka a népesség mintegy 2 ezrelékét alkotó multifakto- rális-familiáris értelmi fogyatékosoktól származik. Az ő terhességeik korlátozásával az értelmi fogyatékosság közel egyötöde megelőzhető lenne. Természetesen adminisztratív beavatkozásról szó sem lehet, hiszen az utódvállalás alapvető emberi szabadságjog.” Óva intenek a szerzők mindenféle erőszakos eljárástól, hangsúlyozzák viszont a gyógypedagógiai prevenció, a szociálpolitikai intézkedések, a szemléletformálás, a szemfor- gatásmentes felvilágosítás jelentőségét és felelősségét. „Egy társadalom szociális és morál is fejlettségének fokmérője az, hogyan viszonyul a társadalom peremére szorult, hátrán yos helyzetű tagjaihoz. Köztük az értelmi fogyatékosokhoz, mert meglehet, ettől fog függeni nem kis mértékben népek, talán az egész emberiség sorsa.” Bizakodással teltek R.-ék napjai, hiszen az elutasításban volt egy halvány reménysugár is. „Álláspontom szerint— írta a vb-titkár— az állami gondozás megszüntetésének újbóli mérlegelésére a műtét elvégzése után a gyermek állapotának figyelembevételével kerülhet sor”. Vihart csak az kavart a szülők életében, hogy Bori teherbe esett megint, de a gyereket nem tudta megtartani. Viszonylag hamar napirendre tértek fölötte, annyira betöltötte az életüket a kis Misi, akit két hetenként rendszeresen látogattak s tapasztalhatták, milyen szépen fejlődik. Aztán 1978. október 16-án újra levelet hozott a postás a tanácstól. Ebben dr. T. Tiborné gyámügyi főelőadó a gondozási díjat vetette ki, a szülők keresetének a 20 százalékát. Közölte továbbá, hogy „méltányosságból a gondozási díj visszamenőleg történő behajtásától eltekint.” A család jövedelme ekkoriban alig haladta meg a 3000 forintot s ebből kezdték levonni havonta a 600 forintot. Megtudtuk, hogy méltányosságból el lehet tekinteni mindennemű gondozási díjtól, ám a megyénél csak a mérséklést sikerült kitalpalni, vagyis a mindenkori jövedelem 10 százalékában állapították meg a gondozási díjat. Ez volt az első kézzel fogható eredmény, érdemes megjegyezni a határozat keltének dátumát: 1978. november 8. 1979. március 13-án, tehát az egy éves születésnapját követő napon a kis Misi szájpadlását megműtötték a Madarász utcai kórházban. A műtét jól sikerült. Két héttel később beszéltünk dr. P. Veronikával, éppen azon a napon, amikor a gyereket visszaszállították a csecsemőotthonba. A doktornő a következőket mondta: „Mérjük most is a fejkerületét rendszeresen, vízfejűségre utaló tünetet nem észlelünk, jóllehet szellemileg kétségtelenül visszamaradott, elmarad a korosztálya mögött. Itt járt nálunk a párttitkár Sz.-ról s elmondta, hogy ők minden támogatást megadnak a szülőknek. Állítólag lakást is kapnak. Úgyhogy amennyiben az ottani gyámügyisek megengedik, a Misi tőlünk hazamehet. Táplálása a műtét óta kockázatmentes. Kint járt a mi védőnőnk abban a lakásban, amit R.-ék bérelnek, s bizony szomorúan jött vissza. Bent vécéznek, mert a háziúr fenyegetőzik, hogy leüti őket, ha az udvari WC-t használják.” Kezdődhetett a harc elölről. Beszéltünk a városi pártbizottság titkárával, aki több színes felvételt készített a kis Misiről s elmondta, elvileg semmi akadálya, hogy végre hazakerüljön a szüleihez. Úgy tűnt, már csak egy kérelmet kell írni az elsőfokú gyámhatóságnak, aztán megy minden, mint a karikacsapás. El is ment a kérvény 1979. április 5-én, hivatkozva a hivatkozni valókra. Még az a farkinca is ott volt a végén, hogy „kérjük a gyámhatóságot, gyermekünk nevelésében legyen segítségünkre”. Dr. T. Tiborné azonban nem vádolható következetlenséggel: ezúttal is elutasító határozatot hozott. Hivatkozott a Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatójá37
