Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 8. szám - MONGOL KÖLTŐK VERSEI - Cs. Csimid: Egy tervezett könyv lapjairól (Hatvani Dániel fordítása)
Méltósága méltóságunk Hogy lehetne bánatod így Hogy lehetne hiányod így Hogy lehetne más a jobb így Hogy lehetne nálad jobb így Hasonlóak az emberek Tíz ujj is egyformán áll Tíz fiú is apjára üt Téged s engem egy vágy hevít Dicséret jóságod nekem is Dicséret szépséged nekem is Követlek faluba városba is Költözöm pusztába erdőbe is Boldogságommal nem bírnék Bánatba néha merülnék Bolond fejvesztettségemben Bután rossz szót szólnék Cseppnyi józansággal is Csendesen meghányva-vetve Egymásnak sokban engedve Elválnunk ne kelljen akkor se Túl nagy szerelem ostobaság Túl nagy a gőze mondják Értelmetlen-e szerelmem CS. CSIMID EGY TERVEZETT KÖNYV Mentem én a tündöklő tenger felé, Merítő edényem loccsant a habokban. Maroknyi sem volt edényem öble, Mertem mégis a tündöklő tengervízből. Mert a sárga tenger felé is indultam, Merszem támadt, hogy lefedjem edényem, Meg sem pezsdült a bennszorult levegő... Miért merítsek a felkavart sárga tengerből? Vágtam csapást a szerelmek tengeréhez. Vált edényem immár feneketlenné. Mérhetetlen e csodaszép tenger, Mégis edényem majdhogynem üres. Tele az óceán, apadhatatlan — Telíthetetlen csak az edényem. * * # Érzéseidet ne titkold el Értesd meg velem kételyeidet Érveidet sorold fel Bátran tilalmas szavak nélkül Beszélj bármily nehéz is Bár vonzás a szerelem tudom Benne a szakítás vágya mégis Férfi magasztos szerelmében Féltő szeretetében Feleségként élhessek Fenségesebb sors van-e Könyörögjél azt akartam Könnyen magam nem adhadtam Közönyösen véve szavad Könyörtelen sokszor voltam Reménykedve-bízva együtt Ringó hullámokon menjünk Rögös földi pályán együtt Róva páros utunk menjünk Legyen réti récepár Kényes járása járásunk Legyen tavi hattyúpár Méltósága méltóságunk SZÖLLŐSI ZOLTÁN fordítása LAPJAIRÓL Szikrázik a Fiastyúk tolla S mint lámpagyújtás űzi a sötétet, Szirmot bontva csillagok delelnek. Hozod termő nyáridők ízeit, Törékeny világunk öröme-búja Tölti nyugodt fényeit szemednek. Tetted tulajdonommá Temérdek kincsét e világnak, Tested csintamani drágakő. Teliholdként ívelnek idomaid. Midőn ölellek, mennybéli Gyöngy száll alá az egekből, Gyönyör hullámzik bordáimon. * * * 45
