Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 7. szám - Körmendi Lajos - Baksán Mária - Iluh István: Tatár népköltészet (műfordítások)
TATÁR NÉPKÖLTÉSZET FOLYÓ PARTJÁN Folyó partján jaj, de sokat háltam, Folyó mellé jaj, de sokat mentem, Viaszsárga lovon odajártam. Tajtékzó haboknál keseregtem. Levelemre hiába is várnak Szép lányokat láttam a világban, Párnélküli lányok a világban. Olyat mint te hiába kerestem. Folyó partján jaj, de sok a virág, Leszedem a szépít, a pirosát. Elviszem azt hozzád, ablakodba, Tudja meg szerelmem ez a világ! ALMÁT ADTAM, ELVETTED Leszedjük a piros almát, A férgeset nem esszük. Ha szeretjük kedvesünket, A másikét ne lessük! * Asztrahánban leszedték, A sok meggyet megették. Ablakodhoz hogyha hívnál még ma este elmennék. Édes almát Asztrahánban Nem eszünk míg nem érett, bánatunkban dalolgatunk, Ha kedvesünk nem tér meg. Almát adtam, elvetted, Piros kendőbe tetted. Sötétszemű kicsi fecském Megint másé lett szíved. FÉNYES VOLT AZ ÉN ÉLETEM Magas égen hattyú repül, Nem vérzik a sebzett szárnya. A világ hiába csepül, Enyém leszel nemsokára. Amoda a mező szélén Learatták a búzát. Nem mutatom mit érzek én, Mert szerelmem megtudják. * Két pár lovat neveltem, Tiszta zabbal etettem. Azzal teljen életem, Kit legjobban szerettem. * Jön a vihar nagy zúgással, A kendődbe takarózzál! Viselt ruhádat ha látom, Nem gondolok soha mással. • * 74
