Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 7. szám - Bari Károly: Cigány népköltészet (műfordítások)
CIGÁNY NÉPKÖLTÉSZET A ZOMBORI ZÖLD RÉTEN A zombori zöld réten nagy vásár lesz a héten. Mi is megyünk, ha élünk, adunk-veszünk, cserélünk. Ébredj, lányom, reggel van, kérőd áll az ajtóban, öltözködj fel, fésülködj, úgy csillogj most, mint a gyöngy! Megjöttek a násznépek virágszeplős lombokkal, virágszeplős lombokkal, felhőszürke csikókkal. Ha megjöttek, elmennek, más menyasszonyért mennek napsárga szekerükkel, tetves vőlegényükkel. Fejszéd fesd meg véremmel, meghalok lányhíremmel, inkább, apám, meghalok, — oltár elé nem állok! SZÉP JÓ ESTÉT, FELESÉGEM! Szép jó estét, feleségem, gyújtsál hamar lámpát nékem, gyújtsál hamar lámpát nékem, lovat hoztam kötőféken. Négy patkóra vasalt gond ez, vedd le róla a szerszámot, csapj rá aztán ostoroddal, engedd, hadd fusson világgá! Engedd, hadd fusson világgá, udvar füvét mind kirúgta, nyomot hagyott, nagyon vigyázz — rendőr járt az eszpresszóban Egyik domb a másik után, száz rendőr fut lovam után. Mentsd meg, lovam, a fejemet, rabság űzi életemet! Jaj, a rabság: nyomorúság, lepje be a fekete gyász, lepje be a fekete gyász, két évig rám fegyőr vigyáz! FAGYOS KIRÁLY Cigányasszony kicsi fia éles baltát vett kezébe, kiballagott az irtásra, rengeteg erdő szélére, ágacskákat vagdosgatott. Fagyos király arra sétált, meglátta őt, reá rontott, hintája után kötötte, magas várába vonszolta, várában pincébe zárta, kiéhezett kígyók közé, mérges nyálú békák közé.
