Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 7. szám - Katona Imre: A kubikolás nemzetközivé válása Jugoszláviában (Magyar-délszláv-olasz és albán földmunkások déli szomszédságunkban)

viszonyaik között is hasonló módon alkalmazkodtak, és jelenlegi sorsuk is párhuzamosan — ha nem is mindig egyidejűleg — fut mindkét szomszédos, baráti országban.

Maga a kubikosmunka a soknemzetiségű Jugoszláviában kilépett a (magyar) nemzetiségi keretekből és egyre jobban nemzetközivé válik. E folyamat elkezdődött a történelmi Magyarországon is, de nem futotta ki azokat a formákat, melyeket Jugoszláviában tapasztalhatunk. így 1914 előttről tudunk ideiglenesen kubikolást vállaló magya- gyarok mellett Kassa környéki és Békés megyei sz/ovókokról, akik azonban szintén csak átmenetileg végezték e nehéz munkát. (Érdekes, hogy német kubikosokról sem szakirodalmi, sem pedig szóbeli visszaemlékezés nincs.) Mindenütt tudnak az olasz kubikosokról is, akiknek életét és munkáját helyszíni gyűjtés és tapasztalatok alapján ismertem meg, és állítottam párhuzamba a magyarokéval, megállapítva, hogy egymástól függetlenül alakultak ki. (Kubikosok a Pó és a Tisza völgyében — A Magyar Tudományos Akadémia I. Osztályának Közleményei 1971. 179—195. old.). A magyarok már 1914 előtt is tudtak az ún. licsányokról, ahogyan a kubikmunkát is vállalt Lika- Krbava megyei liöanin-okát akkor emlegették, és a zentaiak szerint egyes boszanác- bosnyák csoportok is fel-feltüntek ezen a munkán. „Igazi” kubikosokká azonban csak a Tisza menti, magyarokkal együtt élő szerb munkások váltak, a hajóvontatáson kívül a kubikmunkán is összeműködve egymással. A kitűnő szerb kubikosokról is Tömörkény István tudósít: „ ... A falu (Péter László szerint: Csóka) népe kevert. Részben magyarok, részben rácok. Belőlük kerülnek ki a munkások. És bár a szegedi, algyői, dorozsmai, csongrádi kubikosnak az ország határán túl is jeles híre van, itt a jobb földmunkások inkább a rácokból kerülnek ki. Szívós és könnyű emberek, példátlanul szolgálatkészek” — írja Szerzőnk nagy elismeréssel, aki régészeti ásatásokat folytatott a korabeli Torontálban. (Tömörkény István: Barlanglakok. Faj és felekezet. Bp. 1959. 95. old.)

Csókán nem volt alkalmam járni, Szánodon gyűjtöttem 1973-ban szerb kordélyhá- nyók között, akik többnyire magyar kordésok mellett dolgoztak, de voltak soraik között hivatásos magyar kubikosok is. Ebből az együttmunkálkodásból jellemző nyelvhatás alakult ki. A szerbek a kordésmunkára is vonatkoztatható saját köznyelvi népnyelvi szavaik nagyobb részét természetesen megtartották. Ilyenek pl. budak: csákány; lopata: lapát; dolma: töltés, gát; jama: gödör stb. De már a kubikos szakkifejezések egy részét átvették, mint pl. gubik (szerb népnyelvi): kubik; gubikaska goril- ca (szerb népnyelvi): kubikostalicska; asov: (vajdasági szerb köznyelvi szó): kubikosásó; rugó (vajdasági szerb népnyelvi): ásórugó (másként lépő vagy kengyel, mellyel mélyebbre rúgják az ásót a földbe); korde (szerb népnyelvi); kordé; am (köznyelvi): hám; buba (népnyelvi): buba, vagyis mérés céljára hagyott földoszlop; banda:(szerb köznyelvi, de más, pejoratív értelemben): banda, vagyis munkacsoport; bandigazda (vajdasági szerb népnyelvi): bandagazda stb. E nyelvi hatás szórványosan akkor is kimutatható, ha az alapnyelvben megvolna a megfelelő szó, így pl. a szerbek átvették a mi ho-hó terelőszavunkat, miként mi az olaszoktól a hovízt és holtrát, továbbá a szerb lónevek (pl. Cura) mellett magyar kordéslóneveket (Cifra, Cilag stb.) is. A magyarok esetenként nem is saját szakkifejezéseiket adták át, hanem németből közvetítettek. így pl. a magyar kubikos szaknyelvben használatos planirmester a szerbben palirmajstor lett, mivel náluk a palir megfelel a mi pallér szavunknak, és félreértették a planirozzLSt, mely voltaképp egyengetést jelent. (Esetleg arra is gondolhatunk, hogy a szerbben csak a munkavezetőt jelenti). É tanulságos kölcsönzések még tovább elemezhetők; az előzőket Póth István kollégám segítségével állítottam össze. A csókái gyűjtések előtt azonban a kölcsönhatásokról véglegeset még nem mondhatunk.

A kubikolás elterjedéséhez nem feltétlenül kell azonban közvetlen vagy közvetett magyar hatás, adandó esetben magától is kialakulhat, de akkor a belépés fejlettségi

32