Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 5. szám - Erdei Ferenc (Fejezetek a két világháború közötti progresszió történetéből - dokumentumfilm-szöveg, készítették: Csoóri Sándor, Hanák Gábor, Huszár Tibor, Sára Sándor)
volt, és Erdei, aki hát korban is sokkal fiatalabb volt és dinamikus, sokkal inkább mozgalomban gondolkodó ember. Elmondták kölcsönösen a nézeteiket. Erdei sokat tanult Molnár Eriktől, és sokat tanult abból is, amivel nem értett egyet.j Molnár Eriknek a politikai jövőt illetően nem volt vitája Erdei Ferenccel. Mind a ketten tudták, hogy mi jön. HUSZÁR TIBOR: Azok, akik a magyar progresszió irányába tájékozódtak ezekben az években, Erdei Ferencet már jelentős társadalomtudósként tartották számon. Gyakran meghívták a néprajzi tanszék előadótermébe, előadóként. A Magyarságtudományi Intézet könyvet rendelt tőle. Ő maga azonban ezekben az években újra elégedetlen önmagával és egy 1943-ban kelt önéletrajzában a következőket írja: SZÍNÉSZ: 1937-ben már a falukutató irodalom lendületében jelent meg munkám, a Futóhomok. Ezt követően 1938-ban a Parasztok, 1939-ben a Magyar Város, és 40-ben a Magyar falu. Mindezek írói munkák voltak inkább, mint szociológiai tanulmányok, inkább élmény,mint módszeres kutatás alapján. 1941-től kezdve azután mindinkább elmélyültem szociológiai tanulmányaimban, s ennek az átmeneti korszaknak az eredményei 1941-ben a Magyar paraszttársadalom, és 42-ben a Magyar tanyák. Azóta teljesen szociológussá lettem, s e minőségemben írtam néhány nagyobb tanulmányt, különösen társadalomtörténeti tárgykörben: történelem és szociológia. A szabad parasztság kialakulása. Nagykőrös és Kecskemét társadalomfejlődése. GYENES ANTAL: Erdeinek óriási tekintélye volt előttünk. Tíz évvel volt idősebb nálunk, és egy élet állt mögötte. A kapcsolat közötte és a tábor résztvevői között igen intim volt. Ez a táborozás számomra nagyon emlékezetes. Olyan robbanás következett be nálam, mint amikor a Puszták népét elolvastam. Valami oknál fogva engem Erdei a bizalmába avatott. A táborozás ideje alatt ideadott nekem egy kéziratos, gépírásos könyvet, nem volt vastag könyv, az volt ráírva: Vörös Sándor: Népiesek. DONÁTH FERENC: Én ezt a nagyon fontos dokumentumot 1938-ban Párizsban Friss Istvántól kaptam, annak is az első részét, azt, amelyik a parasztságkérdéssel foglalkozik. A teljes dokumentum 1939-ben került Magyarországra, Losonczy Géza ösztöndíjasként Francia- országban tartózkodott, és ő hozta haza az egész tanulmányt, a szerző megnevezése nélkül, kéziratban. Én adtam oda Ferencnek, Fájának és a Márciusi Front több vezetőjének és tagjának. Senki olyan izgatottan erről a tanulmányról nem beszélt velem, mint Erdei, akire a legnagyobb hatással volt az írás ... Voltak neki is vitatott, általa is vitatott állításai, fogalmazásai és okfejtései, de egészében olyan módon beszélt róla, mint számára szokatlanul színvonalas tanulmányról. HUSZÁR TIBOR: A 30-as évek végén, a 40-es évek elején Erdei Ferenc, mintegy belső emigrációba visszavonul Szigetszentmiklósra, jóllehet egy pillanatra sem szakadnak meg a kapcsolatai a baloldallal, a népi mozgalom balszárnyával, a munkásmozgalommal, és — ha lehet, még elmélyültebben — folytatja a magyar társadalom feltérképezésének munkáját, saját társadalomelméletének kimunkálását. SZÍNÉSZ: Egy fontos vonala volt az én kommunista kapcsolataimnak: a Györffy-kollégisták, 1941 19
