Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 4. szám - KRÓNIKA - Henkey Gyula: Magyarország mai lakosságának embertani vizsgálata és a magyar őstörténet (III. rész.)
KRÓNIKA HENKEY GYULA MAGYARORSZÁG MAI LAKOSSÁGÁNAK EMBERTANI VIZSGÁLATA ÉS A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET (III. rész) A KÖZÉPSŐ TISZA-VIDÉK Az e területen vizsgált népességek közül a tiszasasiak és az ókécskeiek őslakosok, a csépaiak palóc eredetűek, a nagykörüiek a palócokkal kevert őslakosok, az újkécskeiek palócföldi, jász és abonyi eredetű telepesek. A fenti népességeknél a termet általában nagyközepes, a fejjelző rövid, az arcjelző széles, a járomcsont előreálló, a homlok meredek, az orrhát egyenes, a tarkó enyhén domború, a szemszín barna, a hajszín barna-fekete. A fentiektől eltérően a tiszasasi férfiak termete magas, az újkécs- kei férfiaké és nőké közepes, az újkécskei férfiaknál a kevert (zöldes) szemszín gyakorisága a legnagyobb. A barna-fekete hajszínek előfordulása mindenhol 90% felett van. A főbb előforduló típusok a turanid, a pamíri, az előázsiai, a dinári és a keletbalti. A turanid a legnagyobb arányban Ókécskén (36,6%), a pamíri Nagykörűben (15,7%), az előázsiai Ókécskén (7,7%), a dinári Újkécskén (7,3%), a keletbalti Csépán (12,2%) észlelhető. A többi típus közül az alpi-lapponoid előfordulása Tiszasason (15,6%) és Nagykörűben, a keleti mediterrán pedig Ókécskén (10,2%) jelentősebb. E vidékre is elsősorban a törökös típusok a jellemzők, de Ókécske kivételével a finnugoroknál gyakori jellegegyüttesek előfordulása is jelentős, a keletbalti típus aránya lényegesen nagyobb az alföldi átlagnál és Tiszasason a lapponoidok is említésre méltó számban észlelhetők. NAGYKUNOK A Nagykunságban eddig Karcagon és Túrke- vén végeztem vizsgálatokat. A termet Túrkevén és a karcagi férfiaknál nagyközepes, a karcagi nőknél közepes, mindkét nagykun népességre jellemző a rövid fejjelző, a széles arcjelző, az előreálló járomcsont, a meredek homlok, az egyenes orrhát, az enyhén domború tarkó, a barna szemszín és a barna-fekete hajszín. A sötét hajszínárnyalatok gyakorisága mindkét helységben mind aférfiaknál, mind a nőknél 95% felett van, a konvex orrforma aránya a karcagi és a túrkevei férfiaknál is jelentős. A leggyakoribb típusok a turanid (Karcagon 32,2%, Túrkevén 28,0%), a pamíri (Karcagon 10,4%, Túrkevén 15,7%) és az előázsiai (Karcagon 10,6%, Túrkevén 5,9%), e három a törökös magyarokra jellemző típusnak együttes előfordulása mindkét nagykun népességnél meghaladja azt a százalékot, amelyet Lipták 1958-ban honfoglaló magyar koponyák vizsgálata alapján kimutatott. A keleti mediterránok kisebb mértékben észlelhetők, mint a kiskunok között, e jellegegyüttes gyakorisága csak Karcagon említésre méltó (8,0%). PALÓCOK Nógrád, Heves, Borsod és Pest megye 31 községében vizsgáltam palócokat. A néprajzos kutatók a Hollókő, Hasznos, Eger vonaltól északra eső vidékre helyezik a palóc centrumot. Ennek figyelembe vételével 13 vizsgált község népességét soroltam a palóc centrumba, míg a déli, a keleti, nyugati és a szlovák származásúakkal a XVIII. században összeházasodott palócokat „egyéb palócok” elnevezéssel vontam össze. A palóc népességek a centrum területén a török megszállás alatt is nagyrészt fennmaradtak, így származás szempontjából egységesebbek. A palócokra a nagyközepes-magas termet, a túlrövid-rövid fejjelző, a széles arcjelző, az előreálló járomcsont, a meredek homlok, az egyenes orrhát, az enyhén domború tarkó, a barna vagy kevert (zöldes) szemszín és a barna-fekete haj a jellemző. A fentiektől eltérően a mátraszőlősi, bujáki és nagyrédei nők termete közepes (mind déli palócok), a bükkszéki, mátraderecskei férfiak, valamint a rimóci nők arcjelzője közepes, a mátramindszenti férfiaknál a konvex orrhát, a mátraszőlősi, bujáki, boldogi, sajónémeti és bánhorváti férfiaknál a világos szemszín a leggyakoribb. A palóc centrumban a termet magasabb, a fej fokozottabban rövid, a konvex orrhát és a barna szemszín nagyobb arányban, a konkáv orrhát és a világos szemszín kisebb mértékben észlelhető, mint az egyéb palócoknál. Hajszín szempontjából a palócok igen egységesek, a centrumban a sötét hajszín mindenhol 95%-nál nagyobb arányban fordul elő és az egyéb palócoknál is csak a sajónémeti, a rimóci és a bárnai férfiaknál, valamint a bükkszéki nőknél van a barna-fekete hajúak aránya 93 és 95% között. 94
