Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 4. szám - KRÓNIKA - Henkey Gyula: Magyarország mai lakosságának embertani vizsgálata és a magyar őstörténet (III. rész.)
1. TURANID TÍPUSÚ FÉRFI (ALFÖLDI VÁLTOZAT) NAGYRÉDÉRŐL (HEVES MEGYE) 2. PAMIRO-TURANID TÍPUSÚ NŐ DOMAHÁZÁRÓL (BORSOD MEGYE) 3. KELETBALTI TÍPUSÚ FÉRFI PÉTERVÁSÁRÁRÓL (HEVES MEGYE) A palócok között a turanid, a pamíri és a keletbalti típus a leggyakoribb. A centrumban nagyobb a turanid és a pamíri, az egyéb palócoknál pedig a keletbalti típus előfordulása. A turanid típus a legnagyobb arányban Pétervásárán (42,7%), Egerbocson, Karancskesziben, a pamíri Nádújfalun (21.9%), Mátraderecskén, Karancs- ságon, a keletbalti Vanyarcon (14,0%), Rimócon és Bárnán észlelhető. A többi típusok közül a dinári Mátraderecskén (9,1%) és Gyöngyöspatán, az alpi-lapponoid Bárnán(9,2%) és Bánhorvátiban mutatható ki nagyobb számban. A palóc centrum egyike hazánk azon területeinek, ahol a törökös magyarokkal kapcsolatba hozható típusok a legnagyobb arányban észlelhetők, Egerbocson (57,9%), Pétervásárán, Mátraderecskén, Karancskesziben és Mátramindszen- ten a turanid, pamíri és előázsiai típusok együttes előfordulása nagyobb, mint amennyit Lipták 1958-ban honfoglaló magyar koponyák vizsgálata alapján kimutatott. Azon községekben, melyekben jelentős számban észlelhetők szlovák eredetű családnevek, a pamíri típus aránya az egyéb palóc átlaggal azonos és a keletbalti típuson belül gyakoribbak a finn-ugor, mint a szláv népekre jellemző formák. A szlovák származásúakkal kevert népességeken kívül egyedül Mátraszőlősön jelentősebb a finn-ugorokkal kapcsolatba hozható jellegegyüttesek aránya, amire 1979-ben a Heves megyei palóc embertani összefoglalóban már utalás történt. A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT A Dunán túl a Fejér megyei Cecén végeztem vizsgálatokat. Cecére a XI. században besenyők települtek, de a török alóli felszabadulás után nyugat-dunántúli telepesek is érkeztek Cecére, akik a besenyő eredetű őslakosokkal összeházasodtak. A ceceiekre a nagyközepes termet, rövid fejjelző, széles arcjelző, előreálló járomcsont, meredek homlok, egyenes orrhát, enyhén domború tarkó, barna-fekete haj a jellemző. Férfiaknál leggyakoribb a barna szemszín, míg nőknél a barna és a kevert (zöldes) árnyalatok előfordulása megegyező. A leggyakoribb típusok a turanid és a pamíri. MÁS VIZSGÁLATOK 1945 UTÁN 1945 után a Pest megyei dömsödiekről, a Nóg- rád megyei ivádiakról, a Szaboics-Szatmár megyei szabolcsiakról, turricseiekről, a Hajdú- Bihar megyei biharkeresztesiekről, a Békés megyei gyomaiakról, orosházaiakról, vésztőiekről és a Csongrád megyei tápéiakról jelent még meg feldolgozás. A mások által vizsgált 9 helység főbb embertani adatai az alábbiak (Ivád és Biharkeresz- tes vonatkozásában a 18 éven felüliek, a többi helység tekintetében a 24—60 évesek adatait ismertetem, ahol a szerzők a 24—39 és a 40—60 évesek átlagait csak külön adták meg, az eredményeket 24—60 évesek vonatkozásában összesítettem): A termet a dömsödieknél, szabolcsiaknál, vész- tőieknél, tápéiaknál, a turricsei és gyomai nőknél valamint a biharkeresztesi férfiaknál közepes, az ivádiaknál, az orosháziaknál és a gyomai férfiaknál nagyközepes, a biharkeresztesi nőknél pedig kisközepes. Az eredmények összhangban vannak a legújabb feldolgozott sorozási adatokkal, melyek szerint a termet átlaga hazánkban Hajdú és Szabolcs megyék területén lényegesen kisebb az országos átlagnál. Fejjelző tekintetében az átlagok közel állnak egymáshoz, a biharkeresztesi férfiaknál a fejjelző túlrövid, a többi népességeknél, valamint a biharkeresztesi nőknél is rövid. Az arcjelző átlaga a dömsödieknél, ivádiaknál, szabolcsiaknál, biharkeresztesieknél, orosháziaknál, a vésztői férfiaknál és a tápéi nőknél közepes, a gyomaiaknál, a vésztői nőknél és a tápéi férfiaknál széles, a turricseieknél pedig keskeny. Megjegyzem, hogy a turricseiek az arcjelző tekintetében az összes eddig vizsgált magyar népességektől jelentősen eltérnek. Az eltérés oka mindkét nemnél a turricseiek lényegesen kisebb arcszélessége (járomívszélessége). Szemszín tekintetében a dömsödieknél, a szabolcsiaknál, a biharkeresztesi férfiaknál, a gyomaiaknál, az orosháziaknál és a vésztői férfiaknál a kevert (zöldes), az ivádiaknál, a biharke95
