Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 3. szám - Pörös Géza: Példa és megváltás (Jegyzetek a bartóki módszer filmművészeti vonatkozásairól)

rapszódiája és Allegro barbarója is egy hasonló átalakulási folyamatot követ nyomon.) Ez a folyamat csupa harc, tézis és antitézis szakadatlan összeütközése, hiszen a marionett-létből startoló embernek nemcsak a hazug világ őreivel kell bírókra kelni, de saját személyiségének gyengeségeivel is. Erkölcsi győzelme ritkán párosul fizikai megmaradással, ám sorsa talán éppen ezért mutatja pontosan, hol is tart az ember önteremtésének világtörténelmi folyamatában. Ahogy Bartók mintázta zenéjében a lefokozottsága ellen lázadó embert, úgy próbálja Kosa, Csoóri és Sára megörökíteni az öntudat mozdulását ebben a zenénél sokkal földhözragadtabb művészeti ágban.

Dolgozatunk végére maradt egy eleddig elhallgatott kérdés. Vajon meddig jutott filmművészetünk a bartóki úton? Végül is hogyan sáfárkodott örökségével?

Annyi bizonyos, hogy bár a bartóki szintézissel változatlanul adósunk, szinte valamennyi vívmánya a fenti örökség vállalásából ered. És korántsem csak azokról a művekről van szó, amelyeket ebben a szűk metszetre korlátozott vázlatos áttekintésben érintettünk, elvégre Kovács András, Fábri Zoltán művészete, Makk Károly kiemelkedő munkái vagy a mai népélet örvénylő valóságából merítő dokumentaristák egyaránt a disszonanciák titkát kutatják.

Mert, végtére is mi a bartóki mérték lényege, ha nem az, amit József Attila híres tanulmányvázlata a következőképp summáz: „Csak disszonancia által lehetséges alkotás. A konszonancia nem egyéb megértett disszonanciánál. [...] A disszonancia tulajdonképpen probléma. Probléma nélkül annak megoldása nincs, tehát konszonancia sincs."Íme a szemlélet, amelynek megalkuvásmentes érvényesítése nélkül nehezen képzelhető el értékteremtés. Jó ezt újra és újra tudomásul venni a könnyű csábításoknak oly nehezen ellenálló film mai és jövőbeni művelőinek.

Kodály Zoltánná rajza: Bartók és Kodály négykezest játszik. A rajz felirata: „Az élet álom”. A rajz 1913. februárjában, Bartók első kecskeméti hangversenyének idején készült.

73