Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 3. szám - Bartók Béla: A mai magyar műzene és a népzene kapcsolata
BARTÓK BÉLA A MAI MAGYAR MŰZENE ÉS A NÉPZENE KAPCSOLATA Nagy örömmel teszek eleget Douglas Moore professzor kérésének, hogy röviden beszéljek Önöknek a mai magyar zeneszerzők módszereiről és eszméiről. Ha bármilyen cikket olvasnak a magyar műzenéről, legtöbbjükben említést találnak arról az erős hatásról, amelyet a népzene gyakorolt a műzenére. A megállapítás természetesen igaz. Nagyon fontos azonban a következő kérdés: milyen módon nyilvánul meg ez a hatás? Evvel kapcsolatban el kell először mondanom, hogy a népzenei hatás nem pusztán azt jelenti, hogy saját népünk dallamait egyszerűen átültetjük műveinkbe. Ez felületes eljárás lenne, amely a legjobb esetben is csak egy többé-kevésbé össze nem illő elemekből álló stílust eredményezhet. A lényeg az volt, hogy megtanuljuk a parasztok zenei nyelvét — úgy, ahogy egy gyermek megtanulja az anyanyelvét — és ennek a zenei anyanyelvnek a birtokában úgy használjuk azt műveinkben, mint természetes és szinte öntudatlan kifejezési módot. Természetesen sok parasztdallamot használtunk fel. Saját eredeti műveimben azonban sohasem alkalmaztam népdalokat. Sok népdalátiratom van. Ezeket vagy címükről, vagy valamely hozzáadott, a témák eredetét jelző alcímről, jegyzetről lehet felismerni. Ilyenek például az Improvizációk magyar parasztdalokra, a Tizenöt magyar parasztdal, a Román kolinda-dallamok, a Három rondó népi dallamokkal, és így tovább. Ahol nincs eredetmegjelölés, ott egyáltalán nem is használtam fel népi dallamokat. Ezek az eredeti munkáim (például összes kamaramú'vem, színpadi műveim stb.). Megkérdezhetik tőlem, miképp jelenik meg a népzene hatása az ilyen, eredeti művekben. Egyrészt, többé-kevésbé a stílus egéSz szellemében tükröződik. Ezt a szellemet természetesen meglehetősen nehéz szavakkal kifejezni; felismerése is nagyrészt intuíció dolga, amely a népzenei anyag bizonyos ismeretén alapul. Másrészt, sok esetben a témák vagy dallamfordulatok tudatos vagy ösztönös utánzásai népi dallamoknak vagy dallamfordulatoknak. így van ez az Este a székelyeknél vagy a Zongoraszonáta esetében. Mielőtt továbbmegyünk, egy lényeges különbséget említenék a népzenei hatásokkal kapcsolatban Kodály Zoltán és a magam művei között. Kodály zenei nyelve kizárólag a magyar népzene talajában gyökerezik. Az enyém azonban általában véve a keleteurópai népzenén alapul: magyar, szlovák, román és más népek zenéi hatottak rá. Alkalmanként még keleti (pl. arab) hatások is színezhetik. Bár több eredeti művet komponáltam, mint népdalfeldolgozást, és úgy gondolom, eredeti műveim fontosabbak, semmiképp sem tartom átirataimat alkotómunkám jelentéktelen részének. A népzene feldolgozását illetően néhány megjegyzést kell tennem. A népdalfeldolgozásokat megközelítőleg három típusba sorolhatjuk. Az első csoportba azok az átiratok tartoznak, amelyekben a fődolog a felhasznált népi dallam. A hozzáadott kíséret és az esetleges elő- és utójáték csak a drágakő foglalatának tekinthetők. A másik kategóriát olyan feldolgozások képviselik, amelyekben a felhasznált dallam és a hozzáadott zenei anyag majdnem egyformán fontos. A harmadik típusban a felhasznált népi dallam csupán a mottó szerepét játssza, és mindaz, amit a zeneszerző hozzáad, az eredeti alkotás rangjára emeli a művet. 16
