Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 11. szám - KRÓNIKA - Ács Zoltán: Orbán Balázs ébresztése
Ami kétségbevonhatatlan érték mégis kiszakadt fáradhatatlanul járó tolla alól, az teljességgel a tehetség öntörvényű, spontán működése javára írandó. Ám ebből kitetszik, hogy az ihlet kegyes pillanata bizony szélfútta homoktalaj, amire építkezni tartósan nem lehet. Hiányérzetet Tóth Endre könyve leginkább e vonatkozásban hagy maga után: az Oláh Gábor-i életmű értékes és kevésbé értékes vonulatainak természetrajzával marad adós. Az élet kisszerűsé- geiből többet megtudunk, mint a művekben bennragadt nagyszerű lehetőségekből. A tartalomismertetések a több irányból közelítő, összetett analízist nem pótolhatják ezúttal sem. De e kritikai észrevétel ellenére is a fő hangsúly vitathatatlanul a munka érdemeit illeti. S nemcsak azért, mert Tóth Endre az, aki első ízben kísérelte meg fölvázolni ezt a rendkívüliségében is döbbenetesen tipikus írói életpályát. Hanem mert a pályakép során föltárt és mozgósított ismeretanyag korrajz-érvénnyel tágítja látókörünket. A hűvös, szenvtelen sorokon átsüt az elhibázott élet drámája. Oláh Gábor életrajza végeredményben ismeretközlő munkának készült, s e funkcióját maradéktalanul betöltvén lett belőle izgalmas és máig ható tanulságokkal szolgáló olvasmány. (Debrecen, 1980.) HATVANI DÁNIEL KRÓNIKA ORBÁN BALÁZS ÉBRESZTÉSE A Székelyföld krónikásának nevét a szűkebb szakmán és pátrián kívül egyre kevesebben ismerik. Öröksége feltámasztására fel-fellángolt egy- egy kísérlet, hogy aztán parazsában kialudjék. Lehet, hogy ismét a ma annyira divatos jubileoló- giára várunk, hogy emlékét előkaparjuk a teljes feledés homályából? Ha igen, akkor még nehezebb lesz az ébresztése, mert a mainál is gyérebb számban fogják felkapni fejüket nevének hallatára. Igaz, ő nem a legnagyobb magyar volt, csupán a „legnagyobb székely”. S ezt ma már nemcsak nálunk, de a székely székekben is egyre kevesebben tudják. Megkérdeztem néhány történelem szakos egyetemistát, történelem szakot végzett tanárt, ki mit tud róla? Jó, ha ismerték. Persze, nyugodtan mondhatnánk erre, mindent és mindenkit nem lehet tanítani, így is zsúfolt a tananyag. Önismeretre azonban szükségünk van, s Órbán Balázs ebbe a tananyagba tartozik. Életútja majdcsak egyedül a Körösi Csornáéval mérhető. Igaz, ő nem volt az őseit a távoli hazában kutató Julianus barát, se Körösi Csorna, se Bölöni Farkas, aki Észak-Amerikát bejárva adott hírt az Újvilágról. Ő azon kevesek közé tartozott, akik saját hazájukat szerették volna felfedezni és minden honpolgárával megismertetni. Orbán Balázs emlékének ébresztésekor Ruffy Péter szavai jutnak eszembe. „Olyan önpusztító könnyelműséggel hagyjuk veszni értékeink emlékét, hogy ez már az oblomovizmus pókhálós szobasarkait súrolja”. Hatalmas művének, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból megjelenése századik évfordulóján, 1969-ben a bukaresti Irodalmi Könyvkiadó egy szép könyvvel állított emléket neki (Beke György—Fodor Sándor—Mikó Imre: Orbán Balázs nyomdokain). Szejkefürdőn felavatták új síremlékét. Két év múlva a Kritérion emlékezett meg róla abból az alkalomból, hogy Mészáros József megtalálta Orbán Balázs százesztendős fényképgyűjteményét, a Székelyföld leírásának illusztrációs anyagát. A száz fotót és annak leírásait tartalmazó kötetet Sütő András látta el előszóval, Erdélyi Lajos magvas bevezető-tanulmánnyal. Mindkét könyvből azonban csak nagyon kevés jutott el hozzánk. Sütő többek között azt írja előszavában: „Hatalmas munkája... — A Székelyföld leírása — mai napig is egy néprajzi intézmény pótlásaként ontja adatait a székelység történelmi és társadalmi múltjáról. (Ahol szemléletét az idő meghaladta, mindenekelőtt magunkra vessünk: Bözödi rokon vállalkozása óta mivel gyarapítottuk a kezdet eredményeit?”). Nos, e rövid írás nem azt a célt tűzte maga elé, hogy a szakmai eredményeket gyarapítsa. (Ezt dr. Kós Károly gazdagítja örven detesen.) Csupán azt, hogy szerzőjének emlékét élesztgesse, ébren tartsa — s ha ezt sikerül elérnie, akkor áttételesen már ösztönzött, s talán gyarapítóit is egyszerre. Ha feltétlenül fogódzkodót kell keresnünk az ébresztéshez, akkor legyen az, hogy a „szegény 93
