Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 11. szám - KRÓNIKA - Ács Zoltán: Orbán Balázs ébresztése
báró” kilencven évvel ezelőtt halt meg. Továbbá az, hogy szerény lehetőségeivel ösztönözni szeretné az egyre inkább hozzáférhetetlenebb nagy műnek, a hatkötetes Székelyföld leírásának új kiadását. Nemcsak a szakma, a történelem és néprajztudomány hasznára, hanem mindazokéra, akik igényt tartanak a tudatos önismeretre, kallódó, nagy értékeket képviselő emlékeinknek az enyészettől való végleges megmentésére. A kalandos életutat bejárt „csontbáró” nem mindennapi ősökre tekinthet vissza: görögök, zsidózók, amerikai szabadságharcosok találhatók a családfán, amely a bárói rangot Mária Teréziától kapta. Orbán Balázs szemében ez a komoly rang nem ért többet öt krajcárnál — keleti útja alkalmával ugyanis ennyiért adta el Vámbéry Árminnak. Nem sokáig élvezhette az otthon melegét Lengyelfalván és Székelyudvarhelyen. A család örökség révén Keletre sodródik, s aztán 17 hosszú éven át pereskedik a mohamedán egyházzal, amely — mire a család a távoli Székelyföldről odaért — rátette kezét a konstantinápolyi örökségre. „A görög arányok és a székely vér- mérséklet e szerencsés keveréke” előbb anyja szülőhazáját, az ókori klasszikus kultúra bölcsőjét járja be. Görögország, Kisázsia, Palesztina, Szíria, Egyiptom egzotikus tájai és bibliai emlékei között fogalmazódik meg nagy terve: a Székelyföld bebarangolása. Naplót vezet, úti jegyzete két készít, hogy majd másfél évtized múlva otthon kiadhassa hatkötetes útleírását, Utazás Keleten címmel (1861). A szabadságharc híre Keleten éri. Másfélszáz emberből szabadcsapatot szervez, s megindul hazafelé. Míg az útlevélre vár, megérkezik a világosi fegyverletétel híre. Kossuthtal már csak az emigrációban találkozik, török földön. Az osztrák hatóságok elől Londonba hajózik, ahol barátságot köt Mazzinival és Louis Blanckkal. Kalandos életútjának következő állomásai jersey, majd Guernesey szigete. Itt ismerkedik meg a nagy francia íróval, Victor Hugóval és a magyar emigráció számos ismert tagjával, Teleki Sándorral, Perczel Mórral, Szemere Bertalannal. Guernesey szigetéről Konstanti- nápolyba tér vissza szüleihez. Innen öt év múlva, Kossuth, Mazzini és Victor Hugo szellemével tér végleg haza szülőföldjére, Lengyelfalvára. Rendbeszedi kis gazdaságát, megírja az Utazás Kele- ten-t, s lefordítja a Szaif Züliázám szultán, az Iszlám nagy bolygó hősének regéjét, hogy megismertesse honfitársait Kelet tündérvilágával. 1862-ben szekéren és gyalogosan útnak indul hogy felfedezze hazáját, a Székelyföldet. Hat évig vándorol, közel ötszáz székelyföldi helységet keres fel, s közben fáradhatatlanul jegyzetel, fényképez, levéltárakban, régi iratok között böngészget, s vallatja az általa hun származékoknak hitt egyszerű székelyeket, felerősítve a körülöttük keringő mítoszt. 1868—73 között jelenteti meg mind a hat kötetet, s 1889-ben a ráadást, a pótlást, élete utolsó nagy művét, melyen tíz évig dolgozott, Torda város és környéke történetét. Már korábban is egyedülálló munkának tekintették a Székelyföld leírását. A műfajt definiálni — szükségtelennek érezzük, s nehéz is lenne. Ráhúzhatnánk a helytörténet, útleírás, néprajzi útikalauz, szociográfia, életmódkutatás, stb. fogalmakat. A lényeg benne: értéke, páratlan mivolta. Regéket, mondákat, népszokásokat, szállóigéket mentett meg a végleges enyészettől. Képein ma már nyomaveszett várromok, lakóházak, faragott székely kapuk, fafaragások néznek szembe egy letűnt kor emlékeit megismerni és érteni akarókkal. Jókai Orbán munkáját öt legbecsesebb könyvei között tartotta számon. A csángók e századi kitűnő krónikása, Bálint András szerint Orbán Balázs munkája a legtöbbet a csángó-magyaroknak használt, mert a szó szoros értelmében az ismeretlenség homályából hozta napfényre őket. 1870-ben meggyőződéses Kossuth-pártiként politikai szerepet is vállal, Marosvásárhelyt, majd a székelykereszturi kerületet képviseli az országgyűlésben. 1881-ben a kormánypárt megbuktatja Kereszturon, mire ő „bosszúból” 500 forintos alapítványt tesz a helyi gimnáziumnak úgy, hogy mindegyik osztályban évenként 100— 100 forint kamatja illeti meg a legjobb tanulót, tekintet nélkül nemzetiségére és vallására. Hogy ki részesüljön a díjban, azt a tanulók titkos szavazása döntötte el. A keresztúri kudarc után Berettyóújfalu képviselője a parlamentben, ahol 1890. áprilisában az egyik ülésszak alatt meghal. „Családdal nem lévén megáldva a magyar népet tekintem családomnak, s azt kívánom fő örökösömnek tenni” — írta végrendeletében. Ezt az örökséget kegyelettel kell ápolnunk. Emlékének rövid ébresztését Mikó Imre szép szavaival zárjuk: „Nemrég festői helyen fekvő, kopjafával megjelölt sírkertjét ismét rendbe hozták a Szejke forrás feletti hegyoldalon. Alatta vezet az országút, onnan jól látható. Utat s irányt mutat minden arra járónak, aki Orbán Balázs nyomában járva újra meg újra fel akarja fedezni a most is zöld táj hazát”. ÁCS ZOLTÁN 94
