Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 9. szám - VALÓ VILÁG - Kamarás István: Oázis a futóhomokon
mazó A játszma vége című kötet. A gyorsolvasás programozott tankönyve egy 25 éves villanyszerelőt, az Érzelmek iskolája egy 50 éves betanított munkásnőt választott, akit még két Jókai regény is kiszemelt. A Vidám állatkert, a Sünök a kertben, Az áldozat című Bihari Klára és a Hidegvérrel című Capote regény B. Lajosné 32 éves ápolónőt kiáltotta ki olvasójának. A Fürge ujjak könyve. A hókirálynő című Andersen-könyv, Marx műveinek 21. kötetével együtt egy meós foglalkozású 15 éves fiatalasszony olvasmánya lett. Összegezve: A vizsgált időszakban az olvasók 23%-a csak lepkesúlyú olvasnivalót, 22%-a lepkesúlyú olvasnivalót is, 22%-a klasszikus irodalmat is, 22%-a ismeretközlő könyvet is, 18%-a modern irodalmat is, 13%-a csak klasszikus irodalmat, 8%-a csak ismeretközlő könyvet, 8% csak szakmájához kapcsolódó könyvet, 8% gyermekkönyvet is, 6% szakmájukhoz kapcsolódó könyvet is, 6% csak modern irodalmat, 2% verseskötetet is választott. A kizárólag lepkesúlyú könyvet választók nagy többsége Kiskunhalason is fizikai munkás, hivatalban dolgozó nők és azakmunkástanulók. Negyedik próba: Megszólaltatjuk az olvasót A fiatal óvónő elég gyakran jár a könyvtárba, most éppen a Tiszavidéki hímzésmintát választotta ki, az óvodát szeretné díszíteni, és a gyerekeknek is meg akarja mutatni a mintákat. A Kiskunhalas a Tanácsköztársaság idején pályázatról Fekete Dezső könyvtárostól hallott. Segített is neki, így könyvjutalmat nyert dolgozatával. Kedvenc szerzője Ady, „mert az emberek szívébe mélyen belelát”. Az irodalom szakkörön szerette meg. Kedvenc olvasmánya az életrajzi regény, főleg a festőké. Halas nagyon szürkének tűnik Kecskemét után, ahol tanulmányait folytatta, még szerencse, hogy megrendezték a Múzeumkerti esték sorozatot, ahol elsősorban főiskolába járó volt osztálytársaival találkozott. Úgy gondolja, hogy Halas „kulturális életét és magánéletét a cigányok gátolják”. Ha rábíznák, külön falut építene nekik. Halasra klubokat telepítene, külön a pedagógusoknak, a fodrászoknak, a szakmunkásoknak, az óvónőknek. Szívesen látogatna élettani és anatómiai előadásokra, tanulna zongorázni vagy hegedülni. Most, hogy letette vizsgáit, végre elolvashatja azokat a könyveket, amelyeket az utóbbi időben megvásárolt, Moldova szociográfiáit, Krúdy regényét és az Üvöltő szelek-et. A harmadikos gimnazista lány tanulmányi versenyhez gyűjt anyagot Nádai Szabó István Kémia című könyvéből. Tanárai javaslatait használja fel. Úgy találja, kevés a kémiai szakkönyv a könyvtárban. Sok szakkönyvet rendel a boltban, egyébként ott is nagyon kicsi a választék. Dantét, Örkényt, a tudományos-fantasztikus filmeket és Rozsgyesztvenszkijt kedveli. Szeretne néptáncot tanulni, irodalmi esteket hallgatni az új gimnáziumi pinceklubban. Bérlete van a kecskeméti színházba, 250 könyve van, ebből 60 szakkönyv. Gyűjti azokat a könyveket, amelyekből segítséget kaphat az önneveléshez, mert „szeretném magam olyanná tenni, hogy a többiek is elfogadjanak, ezért próbálom magam figyelni, hogy ne kövessek el olyat, ami nekem nagyon rossz lenne.” A műegyetemista (diesel-mozdony üzemeltető és karbantartó mérnök hallgató Lenin- grádban) Móra Földnélküli János története című novelláját jegyzeteli ki keresztanyja számára, aki a szocialista brigádok közötti versenyre kapta ezt a feladatot a vasúton. A „maga nevében” is jár a könyvtárba, olvas, fordít. Most, szünidőben „ilyen kriminalisztikai dolgokat” olvas, mint az Aranybogár, „olyan rémisztő dolgokat, hogy éjszaka felriadtam.” Vasúttal kapcsolatos szakkönyv nemigen található a könyvtárban, de más közlekedéssel kapcsolatos könyvek szép számmal vannak. Ha száz könyvet elolvasott életében, az sok. („Talán az az oka, hogy kizökkenek, elvesztem a türelmem”.) Szakkönyvekért inkább a vasutas szakkönyvtárba megy, ide a rendezvényekre 54