Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 9. szám - VALÓ VILÁG - Kamarás István: Oázis a futóhomokon

mazó A játszma vége című kötet. A gyorsolvasás programozott tankönyve egy 25 éves villanyszerelőt, az Érzelmek iskolája egy 50 éves betanított munkásnőt választott, akit még két Jókai regény is kiszemelt. A Vidám állatkert, a Sünök a kertben, Az áldozat című Bihari Klára és a Hidegvérrel című Capote regény B. Lajosné 32 éves ápolónőt kiáltotta ki olvasójának. A Fürge ujjak könyve. A hókirálynő című Andersen-könyv, Marx műveinek 21. kötetével együtt egy meós foglalkozású 15 éves fiatalasszony olvasmánya lett. Összegezve: A vizsgált időszakban az olvasók 23%-a csak lepkesúlyú olvasnivalót, 22%-a lepkesúlyú olvasnivalót is, 22%-a klasszikus irodalmat is, 22%-a ismeretközlő könyvet is, 18%-a modern irodalmat is, 13%-a csak klasszikus irodalmat, 8%-a csak ismeretközlő könyvet, 8% csak szakmájához kapcsolódó könyvet, 8% gyermekköny­vet is, 6% szakmájukhoz kapcsolódó könyvet is, 6% csak modern irodalmat, 2% ver­seskötetet is választott. A kizárólag lepkesúlyú könyvet választók nagy többsége Kis­kunhalason is fizikai munkás, hivatalban dolgozó nők és azakmunkástanulók. Negyedik próba: Megszólaltatjuk az olvasót A fiatal óvónő elég gyakran jár a könyvtárba, most éppen a Tiszavidéki hímzésmintát választotta ki, az óvodát szeretné díszíteni, és a gyerekeknek is meg akarja mutatni a mintákat. A Kiskunhalas a Tanácsköztársaság idején pályázatról Fekete Dezső könyv­tárostól hallott. Segített is neki, így könyvjutalmat nyert dolgozatával. Kedvenc szer­zője Ady, „mert az emberek szívébe mélyen belelát”. Az irodalom szakkörön szerette meg. Kedvenc olvasmánya az életrajzi regény, főleg a festőké. Halas nagyon szürkének tűnik Kecskemét után, ahol tanulmányait folytatta, még szerencse, hogy megrendez­ték a Múzeumkerti esték sorozatot, ahol elsősorban főiskolába járó volt osztálytársai­val találkozott. Úgy gondolja, hogy Halas „kulturális életét és magánéletét a cigányok gátolják”. Ha rábíznák, külön falut építene nekik. Halasra klubokat telepítene, külön a pedagógusoknak, a fodrászoknak, a szakmunkásoknak, az óvónőknek. Szívesen láto­gatna élettani és anatómiai előadásokra, tanulna zongorázni vagy hegedülni. Most, hogy letette vizsgáit, végre elolvashatja azokat a könyveket, amelyeket az utóbbi idő­ben megvásárolt, Moldova szociográfiáit, Krúdy regényét és az Üvöltő szelek-et. A harmadikos gimnazista lány tanulmányi versenyhez gyűjt anyagot Nádai Szabó István Kémia című könyvéből. Tanárai javaslatait használja fel. Úgy találja, kevés a ké­miai szakkönyv a könyvtárban. Sok szakkönyvet rendel a boltban, egyébként ott is nagyon kicsi a választék. Dantét, Örkényt, a tudományos-fantasztikus filmeket és Rozsgyesztvenszkijt kedveli. Szeretne néptáncot tanulni, irodalmi esteket hallgatni az új gimnáziumi pinceklubban. Bérlete van a kecskeméti színházba, 250 könyve van, ebből 60 szakkönyv. Gyűjti azokat a könyveket, amelyekből segítséget kaphat az ön­neveléshez, mert „szeretném magam olyanná tenni, hogy a többiek is elfogadjanak, ezért próbálom magam figyelni, hogy ne kövessek el olyat, ami nekem nagyon rossz lenne.” A műegyetemista (diesel-mozdony üzemeltető és karbantartó mérnök hallgató Lenin- grádban) Móra Földnélküli János története című novelláját jegyzeteli ki keresztanyja számára, aki a szocialista brigádok közötti versenyre kapta ezt a feladatot a vasúton. A „maga nevében” is jár a könyvtárba, olvas, fordít. Most, szünidőben „ilyen krimi­nalisztikai dolgokat” olvas, mint az Aranybogár, „olyan rémisztő dolgokat, hogy éj­szaka felriadtam.” Vasúttal kapcsolatos szakkönyv nemigen található a könyvtárban, de más közlekedéssel kapcsolatos könyvek szép számmal vannak. Ha száz könyvet elolvasott életében, az sok. („Talán az az oka, hogy kizökkenek, elvesztem a türel­mem”.) Szakkönyvekért inkább a vasutas szakkönyvtárba megy, ide a rendezvényekre 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom