Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 8. szám - MŰHELY - Czine Mihály: Németh László vásárhelyi évei (Grezsa Ferenc könyvéről)
nye haladja meg az átlagos kandidátusi disszertációk szintjét; módszerére, stílusára, esztétikai megfigyeléseire, gondolati eredményeire is örömmel bólinthatunk. Annál is inkább, mert Németh László egész vásárhelyi tevékenységéről először szól irodalomtörténeti igénnyel és érvénnyel; mindenekelőtt az íróra figyelve. Előzménye van ugyan munkájának, néhány szép tanulmány — mindenekelőtt a Király Istváné, a Sőtér Istváné, a Sarkadi Imréé, a B. Nagy Lászlóé, a Béládi Miklósé, a Vekerdi Lászlóé —, ezeket méltányosan említi is, de a korabeli, mintegy harmadfél száz írás nagyobb része Németh Lászlót inkább mint teoretikust bírálta. Munkásságát sokan torzónak, felszabadulás utáni pályáját pedig visszaesésnek tekintették. Grezsa Ferenc — minden előzmény ismeretében — korszakmonográfiájában Németh László 1945 és 1953 közötti éveit tekinti át. Fölméri és leírja az évek történetét, a Németh László-i gondolkodás alakulását, a művek születését, fogadtatását. Fölmutatja az életmű alakulásának törvényeit; elemzi a műveket, megmutatja helyüket a magyar irodalom fejlődésében és a világirodalomban. Megrajzolja Németh László útját a Tanú szigetétől a szocializmus vállalásáig. Grezsa Ferenc könyvének némely módszertani elgondolásánál is érdemes időzni. Kétféle prekoncepcióval közeledtek eddig leginkább Németh László műveihez. Voltak, akik méltatták regényeit, drámáit, de szépirodalmi műveit a tanulmányíró önellenőrzésének és önbírálatának látták. Ez a tendencia volt a legerősebb, még az értők körében is, Gaál Gábortól kezdve. Mások úgy vélték, hogy a szépíró Németh László a gondolkodó Németh László eszméit írja tovább. Grezsa Ferenc árnyaltabban szemléli a Németh László-i életművet; nem állítja élesen szembe a tanulmányokat más műnemekkel. Egységben látja mindvégig Németh László munkásságát De tudja, „a rokonság és különbség aránya műfajonként és korszakonként változó. Nagyobb a távolság tanulmány és dráma, mint tanulmány és regény között, nagyobb 1945—46-ban, mint 1947—48- ban.” Az „önbírálat” terminológiáját igazítandónak is véli: „A kudarc a szépirodalomban többnyire nem az eszme vereségének, hanem a valóság éretlenségének a tünete.” Tudja, Németh László gondolkodói jelenléte nemcsak a tanulmányokban állandó; a regényben és a drámában is. Az életmű egységét — mondja — a gondolkodó Németh László teremti meg: ,,. . . a tanulmány az eszme nyílt és közvetlen megjelenése, a regény ugyanezen eszme emberben — az író tipológiája szerint: szentben, hősben, vagy szörnyetegben való megtestesülése —, a dráma az eszme elakadásának terepe.” A műfajok között nincs hierarchia: „A műfaj — írja Grezsa Ferenc — a koncepcióban nem annyira elhatárolódás, öntörvényűség, proteuszi alakváltás, inkább variáció, hangsúlyeltolódás s újrafogalmazódás. A művek szinte ciklusokba rendeződnek, s az életmű centrumait alkotó gondolatokhoz kötődnek.” Az egyes művekből, illetve műnemekből ki kell pillantani a nagyobb egységekre, korszakokra; sőt az egész életműre. S az életmű egészét is egységben látja Grezsa Ferenc. Németh László munkásságában, mint legtöbb nemzedéktársáéban, cezúrát jelentett 1945. Mennyire tartozik össze és mennyire különül el munkásságának eme két időbeli szakasza — egyik legfontosabb kérdése Németh László útjának. Voltak, nem is kevesen, akik Németh Lászlótól egy időben az 1945 előtti munkásságának a megtagadását kívánták. Mintegy feltételként, hogy a felszabadulás utáni szellemi életben jelen lehessen. Ismeretes: Németh László erre az óhajra az Eklézsiamegkövetés sei válaszolt. Későbbi műveiben is a folytonosság gondolatához ragaszkodva korrigálta s építette tovább, a történelem változásait tudomásul véve az életművét. Grezsa Ferenc, nagyon helyesen, egységben látja Németh László egész munkásságát: a folytonosság és változás egységében. A pálya törvényei közül — ugyancsak helyesen — a változást hangsúlyozza, de a folytonosságra is ügyel. Igazolja, amit téziseiben ír: „Az író munkássága szüntelenül formálódó, mégis egységes gondolati rendszer. Megújulás a folytonosságban, aktivitás 66
