Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 6. szám - SZEMLE - Hatvani Dániel: Kiszely István: A Föld népei (Európa-kötet)
dizáló életmód. Más népek beolvasztását a „szláv tenger” békésebb úton, ám következetesebben és teljesebben végezte el, mint a hirtelen és látványos, de csöppet sem tartós terjeszkedésre berendezkedő lovasnomádok. Mindez együttjárt azzal, hogy idők folyamán aszlávság — antropológiai értelemben — „felhígult”, s átalakult nyelvietnikai kategóriává. Kissé hasonló folyamat játszódott le, mint egy-másfél évezreddel később az Amerikai Egyesült Államokban. Az első évezredben beolvadt számos finn-ugor nép is, leginkább a Moszkva környéki területeken. Á szláv embertani jelleget leginkább a fehéroroszok őrizték meg, őket ugyanis elkerülte a mongol invázió. Az sem kizárt, hogy a mai lengyel alaplakosság a preszláv típushoz tartozik. A szlávság fogalmának nyelvi meghatározottsága mellett szól, hogy a mai Csehszlovákia területére a történelmi időkben nagy tömegű szláv népesség sohasem érkezett; a morvák pl. Európa legősibb lakói közé sorolhatók, a jégkorszak utáni mammutvadászok egyeneságú leszármazottai. A Balkánra is csak szórványosan érkeztek szláv népcsoportok. A magyar őstörténet egynémely izgalmas kérdése az embertani adatok tükrében is nyitva marad. Mindenesetre a turanid típus a Kárpátmedencében nem a honfoglaló magyarokkal jelent meg először, behozták azt már jóval előbb a szarmaták. Az első évezred közepéig 3—400 ezerre volt tehető az itt élő igen kevert őslakosság. Erre a népségre települtek rá az avarok, nagyjából hasonló számban. Hogy az avarok nyelve magyar volt-e, vagy a magyarhoz közelálló — ezt a kérdést László Gyula is nyitva hagyta a kettős honfoglalás elméletének felvázolásakor. S ugyancsak jó 300 ezren lehettek Árpád honfoglaló magyarjai is. Az esetleges nyelvcserét illetően írásos emlékek híján csak találgatásokra vagyunk utalva. A kérdések fölfejtése végülis a tudományra tartozik. Számunkra ezúttal is fontosabbak a konzekvenciák. Az itt talált népekkel vált magyarságunk sokszínűbbé, összetettebbé, s nyilvánvalóbbá az európai sors közösséghez való tartozásunk. Ily módon az embertani adatok is hozzájárulnak egy olyan korszerű magyarságtudat kialakításához, mely az emberiség-léptékekben való eligazodás során is megóv bennünket a tévedésektől és a botlásoktól. (Gondolat, 1979.) HATVANI DÁNIEL KALMÁRNÉ HORÓCZI MARGIT: RÉGEN VOLT. ..
