Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 5. szám - MŰHElT - Huszár Tibor: A szociográfia helyzete Magyarországon
A szociológia és a szociográfia történetének ismeretében egyértelműen megfogalmazható: ez az állítás megalapozatlan. Mert bármennyire is valószínűtlen a szociológia — akárcsak a szociográfia — tulajdonképpen rendszerpárti tudományként született, jóllehet későbbi fejlődése során e sokágú s különböző irányzatokat magába foglaló tudomány sokféle politikai-eszmei szándék kihordója lett, teoretikus alapzatául szolgált. A megjelölés természetesen nem pontos: a tudományok osztályozása más minősítő jegyeket követel. De a társadalomtudományok funkciói igen összetettek s ezek sorában fontos helyet foglalnak el az ún. ideológiai, integratív funkciók mellett a szocio- technikai funkciók. S a szociotechnika — akár tudatosítják ezt művelői, akár nem — közvetlenül is hasznosítható elemzéseket, útmutatásokat is nyújt a társadalmi élet különböző területeit igazgató szerveknek. A szociotechnika a hatalom művelésének eszköze. A tudományok fejlődésének vannak belső — szigorúan tudománytörténeti — indítékai. De a tudományok — s különösen a társadalomtudományok — változásait, differenciálódását, a tudományos kutatást orinetáló értékeket ún. külső, tehát tudományon kívüli okok befolyásolják. Ebben az összefüggésben az új tudományok — tudományterületek — nem a tudományos gondolkodás önnemzésének eredményei. A tudomány megfelelő közvetítésekkel és áttételekkel társadalmi szükségletekre válaszol; annak is megvan a kimutatható szociológiai beágyazottsága, hogy mikor jelennek meg új tudományműfajok, új tudományterületek, új tudományos diszciplínák. A francia polgárság az 1830-as és 1848-as forradalmak tanulságait végiggondolva felismerte: a társadalom vezérlése olyan társadalmakban, amelyeknek patriarchális a kötöttségük, felbomlanak, a vallások, a társadalmi ellenőrzés hagyományos intézményei elerőtlenednek, s az emberek közötti érintkezés-közlekedés hihetetlen mértékben felgyorsul — a régi módon nem lehetséges; a társadalmi együttélés szabályozásainak új instrumentumaira van szükség. A comte-i szociológia erre az igényre válaszolt. És egyáltalán nem véletlen, hogy ennek a szociológiának alapvető jelszava a rend és a haladás volt; az egész fogalmi háló erre épül rá. A francia szociológián belül azután viszonylag korán megjelent a szociográfia, a társadalom rajz Le Play személyében, ő a gyáripar és a falu világában szociogra- fizáló eszközökkel próbálta vizsgálni, hogyan lehet megelőzni a konfliktusokat, szabályozni az együttélést és az együttes tevékenységet. Korán felismerte tehát, hogy a társadalomrajz is szociotechnika, vagy pontosabban, hogy teljesíthet szociotechnikai funkciókat. Le Play egyébként Magyarországon is járt. Az első szociográfiai felvételt hazánkban a Hatvany-nagybirtokon ő készítette. Az angol szociológia indulása bizonyos fokig más. Ott az 1860—80-as években egy prosperáló, erőtől duzzadó polgári társadalom gondolkodott a saját lehetőségein. A spenceri szociológia — az erők szabad játéka biztosítása érdekében — a társadalmon belüli csoportok, illetve a társadalmak és környezetük közötti egyensúlyt szolgálta. A képet bonyolítja, hogy a rendi konzervativizmussal szemben Magyarországon a radikális polgári mozgalom szellemi fegyverzetéül szolgált. Itt az ideológiai funkciók váltak hangsúlyossá. Az 1918—1919-es forradalmak elbuktak Magyarországon, de a kínzó ellentmondásokkal, amelyek e forradalmakat előidézték, az ellenforradalmi rendszernek is szembe kellett néznie. A forradalmi kihívás nyomán a történelmi osztályok is cselekvő- készebbé váltak: tudomásul vették, a restaurációs célkitűzéseiket a régi módon nem realizálhatják. Vezető csoportjai természetesen nem kívánták a feudálkapitalista rendszer alapjait feladni, de ügyesebben manővereztek, s a polgári radikalizmus a munkás52
