Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 12. szám - MŰHELY - Barna Gábor: A karácsonyi asztal
éjfélkor, éjszaka használt lucaszékkel kapcsolatban pl. gonoszűző, gonoszt távoltartó. A széken ülőnek el kell szórni a mákot, s a boszorkány addig nem tudja megfogni, amíg a mákot össze nem szedi. A karácsonyi vacsoránál való felbukkanása sok apró szemével kapcsolatos, de itt már a bőséget, termékenységet jelenti. Ezzel hozható összefüggésbe a karácsonyi szerelmi jóslásban elfoglalt helye is. A karácsonyi étrendben a mák a mézzel leöntött mákos tészta formájában asztalra is kerülhet. Egyes magyar vidékeken a karácsonyi vacsora alkalmával nagy szerep jut a ko/ócsnak, de főleg a kenyérnek. Vegetációval, termékenységvarázslással összefüggő kultusza a kereszténység hatására megerősödött, és új értelmezést is nyert a megtestesült Kisded, az ostya kultuszában. A karácsonyi morzsanak már említett fontos szerepe, jelentősége a mai hagyományban részben ide is visszavezethető. S itt említhetjük a főleg Szlovákiában, de szórványosan másutt is élő, vagy egykor gyakorolt karácsony előtti, karácsonyi ostyahordást, amely ősi szálakon kapcsolódik ugyan a vegetációval kapcsolatos elképzelésekhez, de szép jelképe a földre szállt és karácsonykor megtestesült Igének, Jézusnak. Ahol ismert ez a karácsony előtti szokás, ott az ostya legtöbbször a vacsora értendjéhez is hozzátartozik, s kivágott részeit a karácsonyfára díszül felaggatják. Az önmagukban is mágikus erővel, jelentőséggel felruházott ételfélék együtt fordulnak elő tehát a bojtosén, de gazdagon, változatosan megterített karácsonyi asztalon. A felsoroltak hatásosságát megerősíti, a többi,asztal köré vagy éppen az asztalra helyezett tárgyat, eszközt pedig — a keresztény népi felfogás szerint — szinte paraliturgikus szentelménnyé teszi a karácsonyi asztal mágikus, kisugárzó ereje, s az időszak, Jézus születésének titokzatos, szent időpontja. így lesznek jelentősek az asztalra vagy asztal alá helyezett gabonaszemek, kukorica, s egyéb termények, s így háramlik át a mágikus erő az ekevasba, láncba vagy más asztal köré helyezett tárgyba is. Ezek az eszközök így hatékonyabbak lesznek, nagyobb termést, jobb munkát biztosítanak a gazdának, az őket felhasználó parasztembernek. A magyar anyagban ma már nem fedezhető fel, s valószínűleg régebben sem volt ismert, hogy a karácsonyi asztalra helyezett ételfélék a hazajáró, karácsonykor hazahívott és hazalátogató szellemeknek szánt áldozatok. Intenzívebben élő képzet ez a szláv népek körében. Az ide sorolható magyar hagyományok keresztény jellegűek, hiszen az ételeket, vagy a morzsájukat az angyalok, esetleg a kis Jézus és kísérői számára hagyják a karácsonyi asztalon. A magyar néphagyományban mint a karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal fontos tartozékának, nagy szerep jutott a már emlegetett karácsonyi morzsának. Ez eredetileg az elfogyasztott ételek .hulladéka volt, de sokszor félretettek minden ételféleségből egy-egy kis darabot, s ezt is karácsonyi morzsa névvel illették. A mágikus gyógyító és termékenységvarázsló eljárásokban betöltött szerepét az egyes ételfélék, ill. a karácsonyi asztal kisugárzó erejétől kapta. Hatásos gyógyszernek tartották a közelmúltban is. Tehénrontás gyógyítása mellett pl. szemmel vert aprójószág füstölésére is használhatták. Ezen kívül az aprójószág, vagy egyáltalán a jószág takarmányába keverve biztosította a hiedelem szerint a következő évi termékenységet, hasznot, s az állatok egészségét. A karácsonyi asztal és a karácsonyi időszak különleges kisugárzó ereje tette mágikus erővel felruházott szerré az asztal alá helyezett szalmát, vagy szénát is, amit az ünnep után a jószág eledelébe kevertek. A szalma a karácsonyi asztal egyik legjellegzetesebb tárgya. Nemcsak a magyarságnál, annak is főleg az északi és déli csoportjainál és Dunántúlon, hanem a környező szláv népeknél is megtalálható. A növényi és állati termékenység serkentése mellett gyakorta azzal nagyarázzák a szalma bevitelét, hogy a kis Jézus is istállóban, szalmán született. Ennek emlékére több helyütt a család is a földre hintett szalmán alszik. Ez nyilvánvalóan újabb, másodlagos magyarázat a karácsonyi szalma eredetére. 83
