Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 12. szám - MŰHELY - Szacsvay Éva: A karácsonyi bábjáték vándorútja Nyugatról Keletre
Car írod, azaz Heródes cár az orosz és ukrán betlehemes játékokban minden idők gonosz cárját képviseli, lefejezése és pokolra hurcolása a szegények igazának diadala, a nézők és főleg a gyermekek nagy örömmel nyugtázzák e jelenet végét. A játékban feltűnő zsánerfigurák a Kárpát-vidék jellegzetes vándorai; azolejkár,a drótos tót, a sáfrá- nyos, vagy füves ember, helyi rendőrök és katonák, papok, legények és kikapós menyecskék, s a magyar huszár is megjelenik ukrán és lengyel betlehemekben. Az orosz bábos betlehemes játék egyik érdekes változata a „zslob”, amely Vityebszk környékén terjedt el. Ebben a színpadot három részre osztják és a két szélsőben árnyjátékot mutatnak be. A Romániában ismert bábos betlehemes játékok kétféle technikai megoldással működnek. Vagy a már ismert módon, alulról nyéllel, vagy felülről zsinórral hozza mozgásba a bábos a bábokat. Ha a zsinórral mozgatott báb elé papírt feszítenek már árny- játék-tech ni kával játszanak. A nyeles technika a Kárpát-medencében terjedt el, a zsi- nóros a Kárpátoktól keletre. Moldvában karácsony táján népes sereg jár házról házra, sereghajtójuk a bábos ember a nyakába akasztott ládával. E felvonulókat „írod”, „irozii” megnevezéssel emlegetik, s ez világosan a Heródes-játék továbbélését mutatja. Az élő szereplők már a báboktól vettek át szerepeket, így lehetséges, hogy a felvonulók között egy ördög, katonák, és a vörös köpenyes Heródes is megtalálható. Az élő szereplők adják elő a karácsonyi történetet, majd az áhítatos hangulat feloldására előre lép a bábos és a ládikában profán jeleneteket, revüszerű mutatványokat ad elő, hangszeres ének kísérettel. A zsánerfigurák revüszerű felvonultatása egy összefüggő dráma végén ismert megoldása a török Karagöz-játéknak. A munténiai játékban már árnyjáték is található, s érdekes annak erősen társadalom bíráló jellege; a tréfálkozások középpontjába a gazdag és gonosz román nemes kerül. A nyeles bábtechnika legdélibb előfordulása Erdélyben Arad környékén, és egy régi előfordulása Marosvásárhelyen arra enged következtetni, hogy Erdélyben a bábos betlehemes játék a századforduló idején jóval nagyobb területen lehetett elterjedve, mint ahogyan a mai előfordulások mutatják. A régi marionettnek ez a leegyszerűsödött népi változata közkedveltté vált és felvirágzott az ismertetett Közép- és Kelet-Európai területeken. * A hazánkban felbukkanó játékok tehát két irányból érkeztek; a dunántúli típusok, amelyek erősen mutatják a vásári bábjáték hatását is (Kasperl-nek megfelelő bohóc) feltehetően az osztrák, német és cseh bábjátékkal vannak rokonságban, míg a Felső- Tisza vidékén ismert bábos betlehemes játékok az ún. Heródes-játék típussal rokonok, és a lengyel, ukrán, moldvai bábjátékhoz állnak közelebb. E játékok funkciója a 19. század fordulóján hasonló volt a közép- és kelet-európai területen; a betlehemezők mindenhol nagy áldozatot vállaltak a várható haszonért. Gondoljunk csak a Kárpátok vidékén szokásos telekre, amikor hófúvásban és hidegben, mindig elégtelenül öltözve, a betlehemezők a zsebből előhúzott pálinkával biztatva egymást, cipelték a nagy betlehemet és a kellékeket, s megfigyelhető, hogy e játékok a szegényebb és elesettebb rétegekhez vándoroltak létük utolsó szakaszában. 72
