Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 12. szám - MŰHELY - Szacsvay Éva: A karácsonyi bábjáték vándorútja Nyugatról Keletre
bő ujjú ingben, fekete lajbiban fekete kiskalappal táncolnak, s a játék végén egy szürke öltözetű legény tartja a perselyt a nézőknek. E misztériumi szereplők, nem valószínű, hogy a szatmári református falvakban a középkortól folyamatosan maradtak volna fenn; a játék szövege a sárospataki diákköltészet nyomait hordozza. A folyamatosság a katolikus Balaton-vidéki falvakban is kérdéses, mert hiszen e játékok szereplői a régi vásári bábjátékból erednek. Az Esztergomban és környékén felbukkant bábos betlehemes játék jellegét tekintve a Balaton környéki játékokkal rokon. Mindhárom nagyobb elterjedési terület túlmutat határainkon; a szomszédos országokban is ismertek különböző bábos betlehemes játékok. * A német nyelvterület nagyon sokféle betlehemes játék elszármazási helye volt. A klasszikusnak mondott, ún. ,,nagyjáték”-ok pl. a katolikus Rajna és Duna menti lakosság körében voltak kedveltek; ezek passiószerű színjáték formájában mutatták be a karácsonyi történetet s már igen korán bábjátékká alakultak. Ezeket az ún. „nagy- játék”-okat eredetileg alkalmilag létrehozott színpadokon mutatták be, a belőlük alakult bábjáték is egy központi helyen vált láthatóvá, a városok piacterén, vagy kedveltebb kocsmákban. E játéktípust az osztrák kutatók a francia nyelvterületről eredeztetik és felvirágzása Becsben és környékén történt. Brüsszelben még működik egy kocsmai bábszínház; év közben a hagyományos világi történeteket játsszák (Genoveva, Faust) karácsonykor a misztériumi szereplők kerültek a színre. A bemutatás módjának volt egy szerényebb változata is, kisszámú vállalkozó esetén lehetséges volt házról-házra járva eljátszani a karácsonyi történetet, s ez a megoldás lassan kiszorította a központi helyen történő bemutatást. A bábszínpadot kicsinyítették, hogy ketten is megbirkózzanak vele, a történetet lerövidítették, hogy esténként minél több házhoz eljussanak. Ha jelentős keresetre akartak szert tenni, a szomszédos településekre is elmentek, s az erre specializálódók városról városra járva, országhatárokon keresztül vándoroltak betlehemes játékukkal. Az ún. házaló játékoknak egyik „őstípusa” a „Herodes-Kasten” volt; ez a mi betlehemes ládánkhoz hasonló méretű szekrényke szárnyas ajtaja mögött a betlehemi jelenet rejtőzött, s a háttérben egyszerű mechanikus szerkezet a Herodes-történet szereplőit hozta mozgásba. A házaló nyakba akasztva hordta, s hangszeres énekkísérettel mutatta be ládikáját. E szokás a német nyelvterületről nagy utat tett meg Kelet felé, miközben jelentős változásokat is szenvedett, részben mint önállósult Herodes-játék élt tovább, s emberi alakoskodók vették át a bábok szerepeit, részben mozgalmasabbá vált a bábjáték azáltal, hogy a mechanikus mozgást emberi bábjáték váltotta fel. E változások a 18. század vége felé következtek be, s valahonnan a germán-szláv nyelvhatár vidékéről terjedtek tovább. Magdeburgban 1818-ban betiltják a „Herodes-Kasten”-nel való járást. írásos emlékek vannak arról, hogy e ládikával házaltak Kölnben és Aachen vidékén is. Sziléziában és aCseh-Erdő vidékén ismert „Krippchen” és „Schöppchen” elnevezések is a „Herodes-Kasten” típusú játék megnevezésére szolgáltak és valószínű, hogy ez utóbbi elnevezés hathatott a lengyel „Szopka” kifejezésre is. A német nyelvterületen ismert kétféle bábos betlehemes játék a Szudéta-vidéken érintkezett, keveredett egymással. Ez a terület nemcsak e kétfajta bábos betlehemes játéknak, hanem sokféle különböző karácsonyi játéknak, a betlehem állítás szokásának, vándor betlehemeseknek, mutatványosoknak és vándorbábosoknak elszármazási területe volt. Ezek minden évben felkeresték a prágai híres karácsonyi vásárt a „Fiedelfest”-et, vagy „Fidlowatska”-t, ott eladták régi elhasznált kellékeket, mások felújították, újakat vásároltak s közben alaposan tanulmányozták társaik kellékeit, s esetleg repertoárját is. Ugyanitt váltak népszerűvé az önállósodott Heródes-játékok is, melyekből bizonyos elemek a Kárpát-medence betlehemes játékai69
