Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 3. szám - DOKUMENTUM - Romsics Ignác: Sisa Miklós levelei Buday Dezsőhöz (Adalékok a Galilei Kör és a Szabad Gondolat történetéhez)
II. Budapest, 1918. december 11. Kedves Dezső, Azok az érdekességek, amit mesélni akartam, a budapesti bolseviki mozgalomra vonatkoznak, de erről bizonyára más oldalról hallottál. Átvettem a Szabadgondolat szerkesztését, amely januártól kezdve havonta kétszer fog megjelenni. „Construktív szocializmus" című rovatot fogom benne szerkeszteni és nyolc oldal minden számból az enyém. Nagyon kérlek, hogy kommunista államtervezetedből0, amit a legjellemzőbb részletnek tartasz, engedd át a január 1-i vagy 15-i számra. Azt hiszem, hogy az olvasóközöséget nagyon érdekli és ez az olvasóközönség (a lap 2 500 pl-ban jelenik meg) egy rétege annak a közönségnek, amely könyvedet megveszi. Kérem mielőbbi szíves válaszodat. Üdvözöl szeretettel: Miklós III. Budapest, 1918. december hó 21. Kedves Dezső, Az ünnepek miatt cikkedet csak a mai napon kaptam meg és nagyon megörültem neki. Sajnos nem tudom rovatom keretébe beilleszteni, mert cikked egy érdekes könyv tartalomjegyzéke, ami az általánosságát illeti, az én rovatom pedig adminisztratív szociálizmust szeretne csinálni, annyira részletes. Az én rovatom konkrét és részletesen kidolgozott, már ma megcsinálható szocialista agrárjavaslatot közöl, cikket hoz az üzemek szocializálásáról10 és a lényege valahogyan az, hogyan lehet a dolgot nyélbeütni. A lényege az átmenet kiépítése a legkevesebb rázkódtatással és ez éppen a nagy összefoglalások közlését nem engedi meg. A cikkedet csatoltan köszönettel visszaküldöm, de szeretnék veled ezzel kapcsolatban egy-két kérdést megtárgyalni arra vonatkozólag, hogy egyet-mást hogyan képzelsz el. Egészen világosan látom, hogy lelkiismeretes szerkesztés másképpen el nem képzelhető, mintha minden cikket megbeszélnek, mert ahhoz, hogy adott lapban, adott miliőben, adott helyen egy cikk közöltessék — nem elegendő, hogy a cikk jó legyen. Viszontlátásig szeretettel üdvözöl Miklós * * * A december 27-i levél utolsó írásos dokumentuma Sisa és Buday immár baráti kapcsolatának. Buday rövid élete közismert, s hagyatékában és a Bács-Kiskun megyei Levéltár tanácsköztársasági irataiban gazdagon is dokumentált. Sisáról sokkal kevesebbet tudunk. Gondolati fejlődésének főbb tendenciái márciusig ugyan nyomonkövethetők a Szabadgondolatban11, a proletárdiktatúra alatti tevékenységéről azonban alig vannak ismereteink. Mindössze azt tudjuk, hogy egyike volt annak az 57 galileistának, akiknek tudását és munkaerejét a Régi Galileisták Szabad Szervezete „Vágó Béla helyettes népbiztos elvtárssal történt megállapodásunk értelmében ... szigorú cenzúra alapján . . . a Kormányzótanács rendelkezésére...” bocsátotta.12 Sisa vállalásából feltehetően valóság, munka is lett, mert a Tanácsköztársaság megdöntése után emigrált. Életének Olaszországban töltött közel másfél évtizedét (1933-ban halt meg13) egyelőre teljes homály fedi. ROMSICS IGNÁC Jegyzetek 1. Kende Zsigmond: A Galilei Kör története. Bp. 1974. 2. Bács-Kiskun megyei Levéltár. A Kecskeméti Református Jogakadémia ir. Származási ívek. 1911 —1914. 3. Kecskeméti Napló, 1914. ápr. 2. 2. p., uo. 1914. ápr. 2. 2. p., Kecskeméti Lapok, 1914. ápr. 2. 2. p. 4. Lásd erre Az Alföldben közölt írásait. Vö. Romsics Ignác: „Az Alföld” — Kecskeméten. (Adaléka századelő sajtótörténetéhez.) = Forrás. 1975/11.58—63. p. 5. Kecskeméti Katona József Múzeum. Buday Dezső Hagyatéka. Levelek. 6. A módszertanilag meglehetősen elhibázott koncepciójú könyv 1917 első napjaiban Pesten jelent meg Eggenbergernél. A könyv legjobb kritikáját Bolgár Elek írta: Athenaeum. 1918/2.112—113. p. 7. Valószínűleg a Ma emberei c. három felvo- násos drámájáról van szó, amelyet még 1916-ban fejezett be. Lásd dátum nélküli levelét a Buday-hagyatékban. 8. Ironikus utalás a Burián-féle első hivatalos békejavaslat 1916. december 13-i parlamenti bejelentésére. A Galilei Kör háborúellenes tevékenységét ismerteti Tömöry Márta: Új vizeken járok. Bp. 1960. 90—144. p. 9. Feltételezzük, hogy a majdani kecskeméti direktórium vezetőjének, még később Héjjasék áldozatának „kommunista államtervezete” részét képezte volna annak a könyvnek, amelyet a szerző 1918 tavaszán „pár hónap múlva megjelenő nagy politikai könyvem”-ként aposztrofált. (Lásd Az iskolák reformja — a gyermekért c. cikkét A Gyermek c. lap 1918. évi 3—4. számában. 115. p.) 10. Sisa írásai mellett ez a rovat hozta Kelen József Kommunizált termelés, Pártos Zoltán Az egészségügy szocializálása és Salamon Viktor A biztosítás államosítása című cikkeit. Lásd a Szabadgondolat 1919. évi 2. és 3. számaiban. 11. Lásd pl. Konstruktív szocializmus és Parasztszegények tanácsai c. cikkeit az 1919. évi 1. számban, A munkástanács határozata c. cikkét a 2. számban vagy A béketárgyaláshoz c. írását a 3. számban. 12. MSZMP KB Párttörténeti Intézetének Archívuma. 603. f. 2. csop. 13. Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Kecskemét. 1968. 75. p. 85
