Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 3. szám - MŰVÉSZET - Sztrinkó István: A kiskunsági népművészet eredetéről és tárgyairól
MŰVÉSZET A KISKUNSÁGI NÉPMŰVÉSZET KÉRDŐJELEI A népművészeti irodalmat tanulmányozva feltűnik, hogy az ország más tájaihoz viszonyítva milyen kevés adatunk van a Kiskunságról. Az összefoglaló munkákba, népművészeti albumokba is alig néhány darab került be erről a területről. A könyveket lapozgatva kiderül, hogy csak néhány tárggyal szokták reprezentálni a Kiskunság népművészetét. Ezek korábban a pásztorművészet tárgyai voltak — különösen a kásakavarók és néhány borotvátok — illetve az Andrássy Kurta János könyvében már nagy számban bemutatott Kiskunsági Madonnák. E felsorolást talán még néhány fejfával és Kiskunfélegyháza környéki dudafejjel lehetne kiegészíteni. Az utóbbi években fordult a figyelem fokozottabban a díszített malomalkatrészek, az útszéli keresztek és ismételten a már említett Madonnák felé. Vajon miért ezekkel a tárgyakkal jellemzik elsősorban a Kiskunság népművészetét? Mindenekelőtt a kutatás hiányosságai magyarázzák ezt, de nyilvánvaló, egyéb okokat is figyelembe kell venni annak megvilágítására, hogy területünkről eddig miért nem rajzolódott ki a népművészet szélesebb, színesebb skálája. Döntően talán a táj története, különösen népességtörténete volt meghatározó erejű. Tudjuk, hogy a XVI—XVIII. századokban a török hódoltság, a felszabadító háborúk és a Rákóczi szabadságharc eseményeinek hatására megváltozott a lakosság korábbi összetétele. A török alatt a kiskunsági szállások zöme — öt kivételével — elpusztult, s a hódoltság után visszatérő, számában megfogyatkozott népességnek nem volt ereje ezek újratelepítésére. Ebben a folyamatban Baranya mellett a Jászság és Szeged döntő szerephez jutott, de más nemzetiségűek, svábok és szlovákok is elég nagy számban költöztek ide. A XVIII. századra tehát a Kiskunság egy erősen kevert népesség lakta területként áll előttünk. Milyen következményekkel járt ez a táj népi kultúrájának, népművészetének alakulására? A népi kultúra — elsősorban Tálasi István munkái alapján — már fő vonalaiban ismert. A népművészetről azonban többnyire csak feltevéseink vannak, s nem letisztult eredményeket, hanem inkább kérdéseket, problémákat tudunk megfogalmazni. Mindenekelőtt különösnek tűnhet, taas-ár..
