Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 7. szám - MŰHELY - Emlékezés a 100 éve született Móricz Zsigmondra és Móra Ferencre - Iványosi Szabó Tibor: Móricz-levelek a Bács-Kiskun megyei Levéltárban
Hogy vagy kedves főispán uram? Lásd nem tudok elmenni sem Kecskemétre: az élet oly igát s lankadottságot ad rá az öreg emberre, hogy hiányzik a vidor életkedv. Szeretettel köszöntelek s kívánlak látni, hírős és bölcs városunkkal együtt. Viszontlátásig köszönt s ölel igaz barátod Leányfalu 1938 október 20. Móricz Zsigmond Az itt közlésre kerülő utolsó levelét Dezső Kázmérnak, Nagykőrös polgármesterének küldte. >,Kedves Barátom, A Turul meghívott, hogy 16-án menjek el velük Nagykőrösre, Hogy Erdélyről én is szól - jak nektek. Ha szívesen láttok, hogyne. Ma Körmöczy Zoltánnal elküldtem a Kelet Népe mai számában megjelent Magyar Elektrát, amiből ő körösi bábjátékot akar csinálni. Érdekes volna s szívesen adod (sic!) neki. Egyúttal megírtam, hogy foglalkozzon azzal a gondolattal, hogy a Kelet Népének néhány barátot szerezzen s a Magvetőből az ifjúságnak minél többet eladjon. Ne tekintsd kis dolognak, de én Téged is megkérlek ugyanerre. A Kelet Népe zárt társaság. Annyi példányban nyomom, ahány tényleges előfizetője van. Elküldtem neked az eddig megjelent számokat s kérlek nézz bele. Viszontlátásig szeretettel köszönt régi barátod Leányfalu 1940. XI. 3. Móricz” Körmöczy Zoltán nevét más kézírás piros ceruzával Lászlóra javította. A gépelt levelet Móricz a Kelet Népe cégjelzéses papírjára írta. Mind az aláírás, mind az alábbi utóirat grafitceruzával készült. „A Kelet Népe dec. 1. számában egy volt nagykőrösi diákot fogunk dicsőíteni. Tolnai Lajost. Nagyon leköteleznél, ha valami adatot tudnál róla. Azt sem tudom miért volt ő körösi diák? Volt ott valaki rokona? vagy szülei ott laktak? 1850—5 5 közt lehetett ott. Az iskolai anyakönyveket meg kellene nézni. Családi neve Hagymássy.” Semmiképpen sem állíthatjuk, hogy e néhány levél megbízható képet adna Móricz és az alföldi városok kapcsolatát illetően. Nyilvánvaló, hogy csak egy nagyon szűk terület jobb megvilágításához tud a legszerencsésebb esetben is hozzájárulni. E levelekben fellelhető egy-egy kitétel, illetve megbúvó megjegyzés mindenképpen érzékeltetheti egyrészt azt, hogy milyen emberi és érzelmi szálak fűzték e két városhoz, másrészt az itt közölt adatok esetleg teljesebbé tehetik szerkesztői és szervezői tevékenységéről szerzett eddigi ismereteinket. 1. A polgármester a város első tisztviselője volt, akit a törvényhatósági bizottság választott 10 évi időtartamra. 1950-ig, a tanácsrendszer kiépítéséig működött. Hatáskörét ekkor — bizonyos módosításokkal — a tanácselnök vette át. 2. Miként az előző levél is jelzi, Móricz komoly jelentőséget tulajdonított annak, hogy e népes városok vezetőivel minél többrétű személyes kapcsolata legyen. Ennek köszönhető, hogy Kiss Endrével is felújította korábbi ismeretségét. Azonban hamarosan kénytelen volt rádöbbenni, hogy az új polgár- mester szinte fenntartás nélkül kiszolgálja az időközben egyre inkább jobbra tolódó országos politikát is, minek hatására néhány év múlva afőispáni teendőkkel bízták meg. Nyilván ennek köszönhető, hogy írónk kecskeméti kapcsolatai ettől kezdve erősen meglazultak — pedig nagy országjárását, fokozódó betegsége ellenére éppen ezekben az években folytatta —, és lényegében a vele szemben támasztott igények-követelmények közül csak azoknak kielégítésére vállalkozott, amelyek elől nem tudott kitérni. 3. Podesta: a polgármester olasz neve; gondoliere: gondolás, csónakos. 4. Főispán a feudális Magyarország vármegyéi élén álló közigazgatási és mindenekelőtt politikai tisztség- viselő volt. A kiegyezés után a kormány bizalmi embere, annak politikáját képviselte a vármegyék, illetve a törvényhatósági joggal felruházott városok élén. 1950-ig, a tanácsrendszer kiépítéséig működött. 72
