Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 7. szám - MŰHELY - Emlékezés a 100 éve született Móricz Zsigmondra és Móra Ferencre - Iványosi Szabó Tibor: Móricz-levelek a Bács-Kiskun megyei Levéltárban
E sokféle találkozás — amilyenre talán valóban csak a Puszták népe lehet még korabeli példa — magyarázza, hogy „míg a falukutató irodalom »harckezdő« szociográfiái a múló idővel mintha egyre inkább dokumentummá szikárodnának, az Életem regényét művészileg is egyre nagyobbnak érezzük” (Czine). Napjainkban a magyar irodalom — összhangban nem egy világirodalmi törekvéssel — mintha kezdené komolyan venni Móricz Zsigmond majd négy évtizeddel ezelőtt leírt szavait: „Most igyekszem mindent kikerülni, ami regény s az élet árját fogom megnyitni, amint zsiliptelenül dagad árvízzé. Vagy az élet termőföldjére vezetem az olvasót, ahogy én s az én élményem abból megszületett . . IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR MÓRICZ-LEVELEK A BÁCS-KISKUN MEGYEI LEVÉLTÁRBAN A XX. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakjának, Móricz Zsig- mondnak munkásságát nemcsak az irodalomtörténészek, hanem az olvasók széles tábora is jól ismeri. Mi több, alkotásai ma is hatnak olvasóra, film-,színház- és televízió- nézőre egyaránt. Elégedetten nyugtázhatjuk, hogy a kiváló író műveiben ma is él és hat. A dolgok sajátos rendje alapján a szervező, az irányító, a sokakat írói-művészi pályájukon elindító, másokat gondjaikban-bajaikban támogató Móricz alakja lényegesen többet halványodott. Olvasói és nézői közül kevesen tudják, milyen alapvetően fontos szerepet játszott ő a két világháború közötti időszak irodalmában. Ritkán idézik fel érdemei között, hogy ezekben a vigasztalan évtizedekben ő volt talán a haladó, a nemzeti érdekeket valóban szem előtt tartó művészi törekvések egyik legjelentősebb motorja. Ma már nehéz felmérni azt az erőfeszítést, amelyet szerkesztő, szervező és irányító munkája követelt. Az irodalomtörténet minden bizonnyal e területen rendelkezik munkásságát illetően a legnagyobb adóssággal. Igaz, hogy az ilyen irányú, rendkívül széles kapcsolatrendszerének feltárása és az erre vonatkozó adatok összegyűjtése lényegesen idő- és munkaigényesebb feladat, mint szépirodalmi alkotásainak gondozása. Munkásságának ezen „melléktermékei” gyakran szinte véletlenszerűen kerülnek felszínre. Ezért is hasznos — bizonyos kellemetlen mellékzöngék- től eltekintve — az évfordulókra való figyelés. Vele kapcsolatosan is minden bizonynyal sok olyan adat, levél és kevésbé ismert alkotás kerül felszínre, ismételten és megérdemelten a figyelem fókuszához közelebb, melyekről vagy semmit nem tudtunk, vagy csak néhány ember ismerte ezeket. Kiváló művészeink aránytalanul nagy hányada került közvetlen kapcsolatba a politikai élettel történelmünk folyamán. Móricz sem vonta ki magát a politikai állás- foglalás és felelősségvállalás alól a legsötétebb években sem. Munkásságát minden tekintetben a magyarság szolgálatába állította. Különösen aggasztotta a szegényparasztság sorsának alakulása. Ennek köszönhető, hogy az alföldi városokkal — köztük Kecskeméttel — igen szoros kapcsolatot alakított ki. Kecskemétre nemcsak a szőlő- és gyümölcstermesztés során figyeltek fel a század első felében. Mindenekelőtt társadalmi, gazdasági és ennek nyomán politikai életében 69
