Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 9. szám - VALÓ VILÁG - Lázár István: Mezőgazdaság és ifjúság
LÁZÁR ISTVÁN VÁLÓ VILÁG MEZŐGAZDASÁG ÉS IFJÚSÁG 1979. június 8-án, az évszázad talán legforróbb májusa után és egyik legkeservesebb tavaszi-nyáreleji szárazságának végét még nem látva — „száraz-Medárd” napján tehát, mondatta velünk a keserűség diktálta irónia — tanácskozásra avagy inkább vitára került sor Kecskeméten mezőgazdaság és ifjúság kapcsolatáról. E vita létrejöttének ne felejtsük el némely kuriózumait. Ilyennek tekinthető az, hogy a Gazdálkodás, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Magyar Agrár- tudományi Egyesület mezőgazdasági üzemszervezési és agrárközgazdasági folyóirata, ki akarván fejezni elismerését azért, hogy végre olyan nyomdát talált, amely megadja a lap rendszeres és időbeni megjelenéséhez a technikai feltételeket, a kecskeméti Petőfi Nyomdában tartotta meg soros szerkesztőbizottsági értekezletét, ahová Romány Pál meghívta a megye politikai vezetőit is. innen mentek át a Gazdálkodás szerkesztőbizottságában részt vevő neves agrárszakemberek a Bács-Kiskun megyei Tanács egyik termébe, hogy ott a Forrás szerkesztőségének tagjaival és néhány meghívottal — akik között volt termelőszövetkezeti elnök, szociográfus író és újságíró, hivatásos társadalomkutató és ifjúsági szövetségi politikai munkatárs — elkezdődjék a fenti vita. „Száraz-Medárd” napján tehát, miközben görcsösen számolgattuk, hogy ha X napig nem esik még eső, akkor Y vagy Z milliárd forinttal csökkenhet az 1979-es termelési érték a mezőgazdaságban, azt pedig szinte számolni sem mertük, hogy ez a hiányzó Y vagy Z milliárd mit jelent egyrészt az agrárfejlődés további menetét illetően, másrészt mit az amúgy sem könnyű gazdasági helyzetben az ország teljes „vagyonmérlegében” — ez a két kecskeméti tanácskozás konokul a jövőre irányult. Próbáltuk zárójelbe tenni, átmenetileg kiiktatni tudatunkból aggályainkat, s úgy foglalkozni a következő évek problémáival, mintha ezeket semmiben nem befolyásolná az idei év, az idei termés. Hiszen a Gazdálkodás dolga se éppen napi aktualitású: szakcikkeinek hasznosulása általában hosszabb távú, ezek az agrárszakemberek felsőfokú továbbképzését szolgálják. A mezőgazdaság és az ifjúság kapcsolata pedig éppen az évtizedek, nemzedékváltások távolába nyúlóan határozza meg az agrárgazdaság és az össztársadalmi fejlődés különböző tényezőit. * Bevezető szavaiban Romány Pál emlékeztetett néhány alapadatra. Mit mutat a nép- gazdasági munkaerőmérleg? Magyarország 5,6 millió aktív keresőjéből mezőgazdasági fizikai foglalkozású 566 400 fő; az agrárgazdaság keretén belül nem mezőgazdasági fizikai foglalkozású 287 600 fő, és nem fizikai foglalkozású 114 800 fő. Összesen tehát az agrár- szektor foglalkoztatottainak száma 968 800fő. Közel egymillió, az összesen 5,6 millióból. Ez pontosan 17,34%. Tegnapi beidegződéseink hatása, hogy még ma is inkább 18— 20%-ról szoktunk beszélni, ha úgy általában az agrárnépesség arányát emlegetjük hazánkban. Ám 17,34 vagy 18—20 — ez nem lényeges különbség, ha azután az összevetésekben az következik, hogy némely fejlett országokban 10, sőt 5% alatt van azoknak az aránya, akik a lakosság számára az élelmiszereket, illetve azok nem importból származó részét, valamint az exportálandó mezőgazdasági termékeket megtermelik. Az ilyesfajta összevetések azonban rendkívül labilisak. Egyrészt ott, ahol „farmertípusú” mezőgazdálkodás folyik, igen sok olyan ember foglalkozik az agrárgazdaság 39
