Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 9. szám - Tarján Tamás - Reményi József Tamás: „Forrázó” paródiasorozat; Spiró György Egerészők (komédia két felvonásban)

Fiad elcsaltam, lásson már világot — meglásd, a gyűrű majd előkerül! BORNEMISSZA:

(nevetve döcöli Jumurdzsák hátát)

Hej, Jumurdzsák, te örök mókamester . . . Vica közeleg. Alkonyodik. Bornemissza mind a kettőt észreveszi.

. . . De jön Vicám, a tréfát ő nem érti. Eredj hamar, találkozunk ma még. JUMURDZSÁK: felmenőben)

Még est előtt ostromlunk egy kicsit, a várfalon majd békén eldumálunk.

Jumurdzsák el. Bornemissza mormog. VICA:

Legalább néha egy cipőbe’ járunk. BORNEMISSZA:

(ásít)

Locsogás, asszony a neved. Mi kell ?

VICA:

Beszélsz magadban, mint egy tébolyult.

De épp ez az, hisz én is így vagyok: beszélhetek neked — akár a falnak . . . BORNEMISSZA:

Elég. Az estebéd ?

VICA:

Már elfogyott.

BORNEMISSZA:

Hogyan ?

VICA:

Az egerek . . .

BORNEMISSZA:

Mi van ?

VICA:

Tudod te!

BORNEMISSZA:

Már megint fölzabálták ?

VICA:

Úgy bizony.

Ezt is mióta mondom, csapda kéne.

De te ? Ugyan, még jó, ha otthon alszol. Mindig a törökök . . ., már mást se hallok: most itt vannak, most ott vannak, alárm!, támadnak-e vagy nem — úgy jár a szátok . . .

De nem jönnek — hát edzés van rogyásig. Krumplit pucolni nincs időtök, úgy rohantok: „A török országos ügy!”

De borral hordószám itatni őket s vedelni velük van ám gondotok! BORNEMISSZA:

(elönti az indulat, ilyenkor képtelen jambu- sokban beszélni)

Ez politika! Ti, nők, ehhez ostobák vagytok.

VICA:

És azt is politikából teszik a kedves cimboráid, amikor ezzel a Bécsből férje-itt- hagyott ribanccal henteregnek? MORNEMISSZA:

Berza ? Az ő dolguk, én nem teszem.

VICA:

Vert félsz, hogy megkapnád a francuz nyavalyát!

BORNEMISSZA:

A- nyavalyát.

VICA:

Nagy hősök vagytok mind, mondhatom. Nagyot sikolt.

Jesszusom! Tessék, na tessék!

Sírva el.

A színre egerek masíroznak be. Mindent elözönlenek — a színházi büfét is, a közönség éhen marad. Az egerek jele hajadonfőit van, a másik rész turbánnál a fején, egyébként az isten se tudja megkülönböztetni őket.

Második felvonás

Dobó a várudvaron mennydörög, a várnép korzózik.

DOBÓ:

Már eszmélkedjetek a buszmaságból, agyő, békés egymás mellett ivás!

Ma jött a hír: a török újra támad, hiába minden diplomácia . . .

I. KATONA:

(bálról, ringyót fogdosva)

Jaj, de nyársra tűznélek!

I. RINGYÓ:

Csak a nyársad meg ne égjen!

II. KATONA:

(süketnéma)

II. RINGYÓ:

A szád hiába tátod, ha nincsen öt petákod! I. KATONA:

Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád

I. RINGYÓ:

Nélküled még a mennyország is fád

II. RINGYÓ

Nem megyek egyedül oda II. KATONA:

( süketnéma)

Táncolnák, közösülnek, séta közben többen átlépnek rajtuk.

DOBÓ:

Gyerünk tehát, elő a józan ésszel, ma vége a históriaszünetnek, a langyos huszadik századi tempót förtelmeivel most hagyjátok el! HEGEDŰS:

(az intrikus sarokban)

Mit összezagyvál! A belső bajokról akarja figyelmünket elterelni: nem tud velük megküzdeni.

NÉMETI PAP:

Na ja!

HEGEDŰS:

Az egereknek árulása . . .

NÉMETI PAP:

Ügy a’!

(bizalmasan súgva)

A bécsi porta egy petákot ad

36